Új csődszabályok - legyen vonzóbb a csődeljárás!
A felszámolás elkerülése a legtöbb érintett szempontjából mindenképpen szerencsés, a hatékony követeléskezelés több fontos feltételéről viszont jóval korábban, már a szerződéskötés napja előtt célszerű gondoskodniuk a vállalkozásoknak - mondta Ember Csaba, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje.
A cégeknek, ha szeretnék időben, és a lehető legjobban bebiztosítani magukat, hogy hozzájussanak követeléseikhez, érdemes már a szerződéskötéskor néhány fontos dologra odafigyelniük. A hitelezői pozíciót erősíti például a zálogjog, óvadék, vagy akár a tulajdonjog-fenntartás kikötése, mert plusz biztosítékot nyújt egy esetleges felszámolás során. Ugyancsak fontosak a szerződésben pontosan meghatározott kézbesítési rendelkezések. Nem feltétlenül a bizalmatlanság jele, ha az érintett megvizsgálja, hogy például a szerződés aláírója jogosult-e a cég képviseletére.
A számlát a szerződésben meghatározottaknak megfelelően és igazolható módon, azaz ajánlva kell megküldeni. Érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől megérkezik a fizetési felszólítás, akkor a kötelezettségeit nem teljesítő cég nem vitathatja a számla jogosságát bármilyen indokra hivatkozva, és ezzel nem odázhatja el a teljesítést.
A csődtörvény alapján a hitelező vagy a felszámoló kérheti a bíróságtól annak a megállapítását, hogy azok vezetők, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben az adós cég élén álltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy az adós cég nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket azok esedékességekor. Ha a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló kérheti a bíróságtól azt is, hogy a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze a vezetőt.
A szeptember 1-től hatályba lépő változások alapján nem lehet vezető tisztségviselő más társaságnál 5 évig az, akinek a helytállási kötelezettség alapján a fenti fizetési kötelezettségét állapították meg, és ezt nem teljesítette. A vezető tisztségviselő ezen felelősségének megállapítása feltüntetik a cégjegyzékben, és ez ingyenes céginformációként megismerhetővé válik mindenki számára.Fentieken túl a bíróság a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50 százalékáig, vagy - ha a bevétel nem állapítható meg – kétmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adós társaság vezetőjét, ha az nem tett eleget a felszámolóval szembeni együttműködési kötelezettségének - mondta Ember Csaba.
