Kőedénykorszak Hollóházán

Egyelőre nem írnak ki újabb privatizációs pályázatot az állami tulajdonban lévő Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt.-re – tájékoztatták lapunkat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél. A vállalat június 29-i rendkívüli közgyűlésén született döntés alapján elindult a társaság fizetőképességének a helyreállítását szolgáló csődön kívüli reorganizációs program, ezt az akkor megválasztott új vezérigazgatónak, Jenei Szabolcsnak kell megvalósítania. A hitelezőkkel folytatott tárgyalások mind ez idáig jó eredményekkel zárultak, így a cég likviditási problémái megoldódni látszanak – válaszolták a Világgazdaság megkeresésére a Hollóházi Zrt.-nél.

A cég ezzel – úgy tűnik – megmenekül a felszámolástól, amelynek a lehetősége hónapokkal ezelőtt még fennállt. Tavasszal az akkori privatizációs elképzeléseket felgyorsítandó meghirdették a társaság eszközeinek az eladását, azzal, hogy a nyertesnek legalább öt évig fenn kell tartania a gyártást. Igaz, a pályázat végül sikertelenül zárult, a manufaktúra azonban tovább működhet, ezt régi-új tevékenységének, a kőedényüzletnek is köszönheti.

A Hollóházi Zrt. ez év februárjában kezdte el ismét a kőedénygyártást, amely a gyár indulásakor már része volt a profilnak. Az akkori vezérigazgató annak idején így indokolta a döntést: „Az árérzékeny vásárlókat célzó kőedényekre akkor is van kereslet, amikor a porcelánok piaca szinte eltűnik egész Európában.”

A társaság most a hazai felvevőpiac mellett az osztrák Gmundner Keramik GmbH részére is gyárt kőedényeket. A külföldi partner egy évre előre kiszámítható megrendelést adott a manufaktúrának, sőt, a cég reményei szerint ez a fajta gyártókapacitás még növekedhet is. A kőedénygyártási technológia lehetővé teszi, hogy alacsonyabb áron kínálják ugyanazt a terméket kőből, mint porcelánból. A rendelésállomány több új partner révén is bővült, így a kapacitások kihasználtsága már most teljes és folyamatos – válaszolták lapunknak.

A tulajdonos állam is a kőedénygyártásra alapozza a társaság hosszú távú működőképességének a fenntartását. Az MNV Zrt. szerint az elmúlt másfél hónap eredményei azt mutatják, hogy Hollóháza képes az osztrák partner által elvárt minőségi kritériumok szerint gyártani, ez komoly reményt ad arra, hogy az idén kisebb, de jövőre már jelentős mértékű árbevétele legyen a társaságnak ebből a tevékenységből.

A másik két hazai porcelángyártó sincs könnyű helyzetben. A kilencvenes évek válságát túlélték, a jelenlegi globális recesszió azonban minden korábbinál nagyobb finanszírozási és kapacitáslekötési problémák elé állítja nemcsak őket, hanem a teljes európai manufakturális porcelángyártást. A luxustermékeket gyártó, dolgozói és állami tulajdonban lévő Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. – mint ismert – februárban több mint 200 millió forint állami támogatást kapott, hogy elkerülje a létszámleépítést. Simon Attila, a manufaktúra vezérigazgatója akkoriban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ha nem pályáztak volna a központi pénzre, a 900 dolgozójukból akár 230-at is el kellett volna küldeniük.

Néhány hónapja tőkeinjekcióra várt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra is. A tulajdonos pécsi önkormányzat azonban a kisebbségi, 49 százalékos részesedését és a menedzsmentjogokat az első körben nem tudta értékesíteni. A márciusban kiírt pályázatra a Matyi Dezső érdekeltségébe tartozó Pécsi Direkt Kft. és a máltai Teclima Kft. jelentkezett, de mindkettő visszalépett. A társaság viszont 2008-ban csökkenő árbevétel mellett is javítani tudott jövedelemtermelő képességén, eredménymutatói az elmúlt évben pozitívba fordultak. Az idei esztendő teljesítményéről, a jövőbeni kilátásokról Péterné Marosy Katalin, a Zsolnay Zrt. vezérigazgatója e hétre ígért lapunknak választ.