Még állják a versenyt

- Alig három hete nevezték ki az Egis gyógyszergyár vezérigazgatójának. Milyen érzés ilyen fiatalon Magyarország harmadik legnagyobb gyógyszervállalatának élére kerülni?

- Sem a vállalat, sem a feladat nem volt idegen a számomra, hiszen több mint három évig a cég kereskedelmi igazgatói feladatait láttam el. Folytatom, amit elődömmel elkezdtünk, a belső hatékonyság növelését. Fontos célom, hogy az exportpiacainkon erősek maradjunk, s hogy a kutatás-fejlesztés során minél több új terméket állítsunk elő saját erőből. Készítményeink közel 70 százalékát exportáljuk. Az utóbbi néhány évben az innováció fokozásával, a portfólió megújításával, új licenctermékek forgalomba hozatalával növeltük az árbevételünket.

- Az október elsejével leköszönt, elismert Gál Ágnestől vette át a stafétabotot. Hogyan esett önre a választás?

- Gál Ágnes azzal a szándékkal kezdett az Egisnél a munkához, hogy megreformálja a céget. Az is szándéka volt, hogy ha visszavonul, olyan utód kezébe adhassa a céget, aki képviseli a folytonosságot, továbbviszi a többségi tulajdonossal, a francia Servier-vel közösen elfogadott tervek megvalósítását. S mivel a volt vezérigazgató asszonnyal 10 évig más gyógyszervállalatoknál, négy évig pedig az Egisnél együtt dolgoztunk, jól megismerhettük egymást, együtt dolgoztunk a vállalat új stratégiájának kialakításakor is.

- Hogyan került a gyógyszeriparba?

- Gyógyszerészként végeztem 1991-ben azzal az elhatározással, hogy majd a gyógyszeriparban dolgozhassak, mivel a gyógyszerek hatásmechanizmusán túl érdekelt a közgazdaságtan és a jog is. Úgy gondoltam, hogy ez a hármas érdeklődés az iparban teljesedhet ki. Akkoriban nyílt meg a hazai piac a multinacionális gyógyszercégek előtt. Először az angol Glaxo cég hazai leányvállalatánál dolgoztam négy évig, majd a német–francia Hoechst Marion Roussel hazai képviseletéhez kerültem, ahová Gál Ágnes vett föl engem. A cég fúziói során is csaknem végig együtt dolgoztunk. Követtem őt az Egishez is.

- Hogyan ítéli meg a hazai gyógyszeripar helyzetét?

- A 2007-ben bevezetett gyógyszer-gazdaságossági törvény által kivetett 12 százalékos különadó és az orvoslátogatói díj komoly elvonást jelent. Az Egis nyereségéből például évente több mint kétmilliárd forintot vontak el, ez az éves profitunk 15-20 százaléka. Az egészségbiztosító által bevezetett új gyógyszerár-támogatási szabályozással kikényszerített árcsökkentések további veszteségeket okoznak. S mivel a tb-támogatási kulcsok csökkentése a térítési díjak 50 százalékos növekedését idézte elő, visszaesett a lakossági fogyasztás. Az árcsökkentések és a volumenkiesés két év alatt 4 milliárd forinttal vetette vissza belföldi forgalmunkat.

- Más országok társadalombiztosítói nem alkalmazzák ezt a módszert?

- A megszorítások legszélesebb palettáját a magyar gyógyszerpiacot szabályozók alkalmazzák Európában.

- A napokban került nyilvánosságra az OEP által meghirdetett gyógyszerárverseny eredménye. Ön szerint van még tartalék az árakban?

- Két éve még az érintett termékek körében húsz százaléknál nagyobb áresés következett be az árlicit során, hatására szufficites lett a tb gyógyszerkasszája. Azonban az ár már jó ideje elérte azt a szintet, ahonnan már érdemi esésre nem lehet számítani. De nemcsak a biztosítók finanszírozási rendszerével, hanem kormányzati eszközökkel is lehet segíteni az életképes iparágakat. Azokban az országokban például, ahol erős a hazai gyógyszeripar, különféle EU-konform szabályozási eszközökkel támogatják saját gyógyszeriparuk érdekeit, ez egyúttal az adott ország érdeke is. Nálunk a rendszerváltás óta az idén először adott ki a gazdasági tárca egy átfogó felmérést a hazai gyógyszeriparról. Ez alapján a kormány akciótervet fogadott el annak érdekében, hogy az ágazat a magyar gazdaság egyik fontos motorjaként képes legyen a hosszú távú fenntartható növekedést biztosítani. Úgy tűnik, ehhez hajlandó is kedvező fejlesztéspolitikai és szabályozási környezetet biztosítani. A jövő évtől például a különadót és az orvoslátogatói díjat levonhatjuk a k+f kiadásokból. Ez az első évben 20 százalék lesz, azt követően 100 százalékban írható majd jóvá a k+f beruházás.

- Önök Magyarországon inkább a generikus készítményeket gyártják.

- A generikus készítmények is jelentős innováció eredményeként jönnek létre. Az eredeti gyártó ugyanis nem nyújtja át tálcán egy adott molekula kifejlesztési és gyártási technológiáját, azt nekünk kell kitalálnunk. A termékszabadalom lejárta után pedig még számos eljárás- és formulációs szabadalommal védik a készítményeiket. A generikus gyógyszerek kifejlesztése egyébként készítményenként 500 millió és egymilliárd forint költséget jelent. Az Egisnél is figyeljük az originális gyógyszerek szabadalmi lejáratait, hogy majd melyek illeszthetők be a portfóliónkba. De vannak originális kutatásaink is a Servier-vel együttműködve. Fontolgatjuk továbbá a belépést a generikus biotechnológiai készítmények piacára is, ennek komoly jövője lesz, hiszen 2011–12-től számos nagy forgalmú biotech készítmény védettsége szűnik meg.

- Mire lenne még szükség ahhoz, hogy nemzetközi téren is versenyképes legyen a hazai gyógyszeripar?

- hazai gyógyszeripar még állja a nemzetközi versenyt. Ám rövid távon a legfontosabb az lenne, hogy a hazai, véleményem szerint már reális szintre beállt generikus gyógyszerárakat ne kelljen folyamatosan tovább csökkenteni. Megfontolandó a termelő beruházások további támogatása is. A költségek növelésének és az árak csökkenésének egy bizonyos szintjénél ugyanis arra kényszerülhetünk, hogy ne itthon gyártsuk a termékeinket, mivel nem tudunk versenyezni az olcsó ázsiai munkaerő és a miénknél jóval megengedőbb környezetvédelmi elvárások miatt kalkulálható alacsony árakkal. Ez közgazdasági racionalitás. Csakúgy, mint az, hogy az Egis által alkalmazott magasan képzett magyar szakemberek foglalkoztatása, az utánuk és általuk fizetett adók és járulékok a magyar államot gyarapítják, az általunk előállított nyereséget visszaforgatjuk a hazai k+f-be és beruházásokba. Abban bízunk, hogy nem kényszerülünk kivinni beruházásainkat az országból.

- Mindenesetre a hazai gyógyszercégeknek, köztük az Egisnek is vannak külföldi beruházásai.

- Korábban értékesítési leányvállalatot, illetve képviseletet hoztunk létre 18 országban. Ám Oroszországban a közelmúltban készült el egy közös gyógyszergyárunk a Servier-vel. A Moszkvától 70 kilométerre lévő zöldmezős beruházás 60 millió dollárba került, 18 százalékban a mi tulajdonunk. A hatóanyagot a Servier, illetve az Egis szállítja a közel 200 embert foglalkoztató és évi 55 millió doboz kapacitású közös üzembe. Összehasonlításul: itthon évente 130 millió doboz kerül ki az Egis telephelyeiről.

- Említette a k+f támogatás fontosságát. Mennyit költ e tevékenységre az Egis?

- Az EU 2008-as felmérése szerint a kelet-közép-európai régió országai között – az összes iparágat beleértve – az Egis a harmadik legnagyobb összeget fordítja k+f-re. Ez évente körülbelül kilencmilliárd forintot jelent. Vállalatunk közel 3800 alkalmazottja közül négyszázan dolgoznak a k+f területen.

- Az Egisnél a vezércserével egy időben zárult az üzleti év. Milyen eredményre számít?

- Azt remélem, hogy a válsághoz képest jó évet zárunk. A pénzügyi válság hatásain már túl vagyunk, a nagy kihívás most az, hogy a gazdasági válság mennyire mutatkozik meg a vásárlóerő csökkenésében a kelet-európai piacainkon.

- A gyógyszerek világából kijutva, mivel tölti a szabadidejét?

- A családommal. A nagyobbik lányom most kezdte az iskolát, a kisebbik óvodás. Szeretek fotózni, leginkább a repülő madarak fényképezése érdekel.

1996–1998: MBA – Közgazdaságtudományi Egyetem

1998–2000: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A SOTE-n szerzett diploma után rövid ideig egy magángyógyszertárban helyezkedett el, majd 1991-től nemzetközi gyógyszercégek hazai vállalatainál dolgozott különböző beosztásokban. 1991–1995 között a Glaxo, 1995–1999-ben a Hoechst Marion Roussel termékmenedzsere.

2000–2004 között az Aventis Pharma marketing- és kereskedelmi menedzsere.

2005–2006 között a Sanofi-Aventis kereskedelmi és marketingigazgatója. 2006-tól az Egis Nyrt. kereskedelmi igazgatója, majd 2009 októberétől a cég vezérigazgatója. Angol és német nyelven beszél. Házas, két gyermek édesapja.

1996–1998: MBA – Közgazdaságtudományi Egyetem

1998–2000: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A SOTE-n szerzett diploma után rövid ideig egy magángyógyszertárban helyezkedett el, majd 1991-től nemzetközi gyógyszercégek hazai vállalatainál dolgozott különböző beosztásokban. 1991–1995 között a Glaxo, 1995–1999-ben a Hoechst Marion Roussel termékmenedzsere.

2000–2004 között az Aventis Pharma marketing- és kereskedelmi menedzsere.

2005–2006 között a Sanofi-Aventis kereskedelmi és marketingigazgatója. 2006-tól az Egis Nyrt. kereskedelmi igazgatója, majd 2009 októberétől a cég vezérigazgatója. Angol és német nyelven beszél. Házas, két gyermek édesapja. Egis gyógyszergyár Nyrt. Az Egis Gyógyszergyár Közép-Európa egyik vezető gyógyszergyártója. Tevékenysége: gyógyszer- és hatóanyag-előállítás, gyógyszer k+f, késztermék- és hatóanyag-kereskedelem.

A társaság többségi tulajdonosa a francia Servier gyógyszergyár, részvényeit 1994-től jegyzik a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában. Árbevételük 69 százaléka exportpiaci tevékenységből származik. A társaság üzleti éve október 1-jétől a következő naptári év szeptember 30-áig tart, így még nincs auditált idei mérlegük.-->