Vasszigor a Lufthansánál
Leállítja gépei egy részét, később rendeli az újakat, elküld több száz embert, és továbbra is résen van az üzemanyag-felhalmozással összefüggő fedezeti ügyleteknél. Ezek a jellemző hírek ma a Lufthansánál, ahol ennek ellenére még télen is bővül a célpontok köre, és ahol még gyorsabb lehet a tulajdonában lévő más légitársaságokkal közös hálózat fejlesztése. Minderre azért van szükség, mert nem kímélte a válság a legnagyobb európai légitársaságnak számító Lufthansát sem, és ezért az idén a felvásárlási étvágyáról is híres cég vezetése rendkívüli szigorúsággal folytatja a költségcsökkentő, optimalizációs lépéseket.
A társaság éppen a minapi frankfurti szakmai fórum idején jelentette be, hogy a központban dolgozó 1800 fős adminisztratív állományból három év alatt 270 főnek felmondanak. A múlt héten közölte, hogy a válság miatt közel ezerrel csökkenti európai járatai számát az október végén életbe lépő téli menetrendben. Már Frankfurtban is azt nyilatkozták lapunknak a cég felső vezetői, hogy az interkontinentális járatok száma csekély mértékben, 22 járattal – alig két százalékkal – növekszik, így hetente 1146 Lufthansa-járat közlekedik Európa és a nagyvilág között a 2010. március 27-ig tartó időszakban.
Ez év első kilenc hónapjában az utasforgalom éves összevetésben 3,9 százalékkal, 41,9 millióra csökkent. Nagyobb visszaesés csak azért nem következett be, mert a konszern időközben felvásárolta az Austrian Airlines osztrák és a British Midlands Airways brit légitársaságot, ezek utasforgalmát hozzászámolják az új tulajdonoséhoz. Az áruszállítási ágazatban még komolyabb viszszaesést hozott a válság: ez év januártól szeptemberig a Lufthansa szállítmányozási leányvállalata összesen 1,1 millió tonnányi küldeményt reptetett, ez 15,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A kereslet csökkenése miatt adózott eredménye meredek, 88 százalékos zuhanásáról számolt be a cég a második negyedéves jelentésében. Ebben az időszakban 40 millió eurós adózott eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 337 millióval. A profit a kereslet csökkenése miatt zsugorodott a töredékére: elsősorban a nagyon jövedelmező első és business osztályú jegyek eladása esett vissza. A bevétel húsz százalékkal, 5,2 milliárd euróra csökkent, tavaly az azonos negyedévben még 6,5 milliárd eurót könyvelhetett el a társaság.
Nico Bucholds flottafejlesztési alelnök a Világgazdaságnak kifejtette: összesen 786 járműve van a csoportnak, ebből 169 megrendelt, de még le nem szállított. A flotta összköltségének 85-90 százaléka az üzemeltetésre megy el, ezért létfontosságú, hogy még korszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazzanak. Ezért már évtizedek óta dolgoznak a Rolls-Royce céggel, és az új fejlesztéseknek köszönhetően a 100 utaskilométerre jutó üzemanyag-felhasználást 2004–2010 között 4,03-ról 3,86 literre csökkentik.
Magával a flottafejlesztéssel nem csupán a hosszú távon növekvő kereslet miatt nem állhatnak le. Azért sem, mert a nagy gyártók csak a nagy sorozatokat tudják alacsony fajlagos költséggel előállítani és olcsóbban eladni. A Lufthansa a használt gépek piacán is jelen van – az elmúlt húsz évben 250 járművet adott el. Ma az újnál jóval alacsonyabb ár miatt óriási a kereslet ezekre, a cég már előértékesítést is végzett ezekből. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem csökkenti a géptípusok számát (a fapados üzleti modellben például általában egyetlen típust használnak, és ezzel lafaragják a költségeket), azt felelte: a Lufthansa az egész piacot lefedi, földrajzilag és ügyfélbázis szempontjából is, ráadásul a rugalmasabb flottakihasználtsághoz éppen jól jön a sokszínűség.
