Varga Mihályék előállították az abszolút nyerő helyzetet: az árrésstopot még az sem siratná, aki bevezette
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar infláció 5,6 százalék volt, mikor tavaly márciusban Orbán Viktor kormánya bevezette az árrésstopot, idén májusban 1,8 százalék. Már megvonható a mérleg, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentése csütörtökön meg is vonta. Az összegzésből kiderült, hogy a Nagy Márton gazdasági miniszter kidolgozta intézkedés javított az inflációra fájóan érzékeny magyarok sorsán, segített mérsékelni az inflációt, az idő azonban eljárt felette: nagy fájdalom nélkül megszüntethető.
"Nagy fájdalom nélkül", ez ebben az esetben tulajdonképp a legfontosabb tényező.
Árrésstop: ezt mondták róla anno az aggályosok – ne merüljön feledésbe, mert félig jogos
A politikusok gyakran kevésbé kifinomultak, a közgazdász szakma azonban többé-kevésbé joggal főképp azzal bírálta az intézkedést – vagy fejezte ki óvatosságát –, hogy bevezetni könnyű, ám befejezni nehéz. Egyébként maga az MNB is, már a Varga Mihály előtti elnöke, Matolcsy György idején is.
Kivezetésekor ugyanis az a veszély, hogy megugrik az infláció, ha az üzletláncok szabad-a-gazda jelzést kapnak az elmaradt áremelések végrehajtására. Ez rossz esetben akár nagyobb kárt is okozhat, mint amekkora hasznot hozott.
A mérleg immár megvonható, és ennek alapján a magyar árrésstop akár tankönyvi példájává is válhat,
hogy a fenti ellenérv nem feltétlenül működik. Sőt, ha az életszínvonalat, a fogyasztás szintjét, a szegényebb polgárok biztonságát védi meg, akár hasznára válhat egy gazdaságnak.
Fanyar fordulata az ügynek, hogy az Európai Unió Bírósága egy hete – tehát miután már gyakorlatilag lefutott a történet – kimondta: uniós jogot sértettek azok a magyar intézkedések, amelyek kötelező árkedvezmények biztosítására kötelezték a nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat, a szabályozás aránytalan volt, és hátrányosan érintette a külföldi tulajdonú üzletláncokat.
Az MNB ítéletének külön értéke: ha tévednének, legnagyobb sikerüket rombolnák le
Lássuk, miképp összegez a legtekintélyesebb hazai közgazdasági műhely, az MNB.
A bank csütörtökön tette közzé negyedéves inflációs jelentését, ebben külön keretes írásban foglalkozott azzal, milyen hatásokkal járna, ha kivezetnék az árrésstopot – nem a távoli jövőben, hanem akár már június végén azaz napokon belül.
Fontos háttér, hogy az árstabilitás őre, az MNB abban a helyzetben hozta meg javaslattal felérő ítéletét, amikor meg kell védenie hatalmas eredményét, amely védernyőt terít a magyar háztartások és vállalkozások fölé: Óvatos kamatpolitikával, az előző kormány gazdaságpolitikájával karöltve sikerült messze az uniós, sőt az euróövezeti átlag alá vinnie az inflációt: nem kevesebb, mint másfél százalékponttal.
Ehhez hozzájárult, hogy az új kormány euróbevezetési ígérete tovább lendítette a forint erősödését, amit az MNB óvatos kamatpolitikája és a gazdaság stabilitása alapozott meg.
Ha tehát az árrésstop elleni eredeti aggodalom jogosnak bizonyulna, az az infláció leszorításában elért eredményt veszélyeztethetné. Az elemzésből azonban kiderült, hogy pont hogy nem – ami azt is jelenti: ez egy kiváló időpont lehet az intézkedés kivezetésére.
Amit nyilván maga Nagy Márton se bánna, hiszen az árréskorlátozást eleve ideiglenesnek szánták.
Az ármérséklés tartós sikere: 75 százalék – ez hatalmas eredménynek számít
A helyzet olyan mértékben nyerő, és az aggodalmaskodóknak annyira nem lett igaza, hogy az intézkedés kivezetése mellett még a kamatokat is csökkenteni lehet, a gazdaságot segítendő. Az MNB kedden meg is tette, és kilátásban a folytatás.
A friss inflációs jelentés következő megállapításaiból világos, hogy az intézkedés eredményes volt és elérte a kívánt hatásokat, ugyanakkor kivezetése nem rombolja le a drágulás megfékezésében elért eredményeket.
- "A vállalatok feltehetően nem a fogyasztói árakban közvetlenül megjelenő keresztárazással tartották fenn a korábbi évekhez hasonló árrésszinteket, hanem elsősorban az intézkedésben nem érintett termékek beszerzési árainak újratárgyalásával, emellett egyéb költségek csökkentésével, valamint a hatékonyság javításával alkalmazkodtak."
- "Bár a beszerzési árakon keresztüli kiskereskedői alkalmazkodás az árréskorlátozás költségeit a beszállítói lánc más szereplőire, azaz a nagykereskedőkre és a gyártókra hárítja, az ő esetükben a forint erősödéséből és a világpiaci élelmiszerárak mérséklődéséből adódó költségcsökkenés ezt jelentős mértékben ellensúlyozhatta."
Ezért az intézkedés esetleges megszüntetése utáni áremelések várhatóan jóval kisebb inflációs hatással járnának, mint a bevezetéskor tapasztalt árcsökkentő hatás, függetlenül a kivezetés időzítésétől.
- "Az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezésének hatását az árréskorlátozások idén június végi kivezetését feltételezve vizsgáltuk. A már jelentős részben megvalósult alkalmazkodás miatt mérsékelt áremelkedést feltételezünk, amely 2026. július és szeptember között, fokozatosan épülne be a fogyasztói árakba. Becslésünk szerint az árréskorlátozások életbelépésekor tapasztalt összesen 1,4 százalékpontos technikai árcsökkentő hatás mintegy negyede épülne vissza az árakba."
És a legfontosabb:
Becsléseink szerint az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén is a jegybank 3 százalékos inflációs célja alatt maradna, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást.
Hogy viselték a magyar fogyasztók és a kiskereskedelmi láncok?
Az inflációról tudjuk, hogy a vásárlók nem szeretik, a kispénzűeket akár oda is vágja. A kiskereskedők egy ideig szeretik, mert kereshetnek rajta, de ha a drágulás lerombolja a fogyasztást, az már nekik is baj.
Mi történt a magyar fogyasztásban az árrésstop bevezetése utáni egy évben? Csak egy adatot emeljünk ki: a legfrissebb összehasonlítható számok szerint a magyar kiskereskedelmi forgalom áprilisban (egy nagyon kiugró márciusi adat utáni lecsillapodásban) 3,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az EU átlaga ugyanakkor mindösszesen 0,9 százalékos növekedés volt.
Az ilyen nekibuzdulás a fogyasztónak és az áruházláncnak is jó alapesetben, hacsak az utóbbit nem "nyomorította meg" a kormányzati kényszerzubbony.
Az MNB fenti értékeléséből nem úgy tűnik, de a bank közgazdászai megvizsgálták a kérdést, hisz az efféle megnyomorodást visszacsapás szokta követni: visszaszedik a vámon, amit elvesztettek a réven, ha tehetik.
A kiskereskedelmi láncok már elérhető beszámolóinak alapján készült lenti MNB-összesítésből láthatjuk, hogy az árkorlátozás bevezetésének évében ugyan üzemi veszteséget mutattak ki, de kisebbet, mint egy évvel korábban. A több évet áttekintve pedig világos: a változásokat más tényezők mozgatták.
A beszámolók felhasználásával becsült vállalati szintű árrések alapján már jelentős alkalmazkodás mehetett végbe az árréskorlátozásokhoz kapcsolódóan – írja az inflációs jelentés. "A rendelkezésre álló adatok alapján az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás érdemben nem változtatta meg a vizsgált kiskereskedelmi láncok aggregált árrésszintjét. A négy vizsgált lánc adatai alapján az aggregált árrés 2020 és 2024 között 30,9 és 31,8 százalék között alakult."
