A felsővezetők 53 százaléka második helyen jelölte meg válaszában a kockázatkezelési képességének javítását a válság negatív hatásainak kivédése érdekében – ismertette Mester Csilla, a Siemens Zrt. Treasury és Corporate Finance vezetője egy nemzetközi felmérés eredményeit.
Várdai László, a D&B értékesítési vezetője szerint az aktív cégek állománya a gazdasági válság ellenére emelkedett, közel 40 ezer vállalkozás jött létre az elmúlt 10 hónapban, ez pedig üzleti potenciált jelent a vállalatoknak. Ezért van szükség olyan termékekre, amelyek a figyelmeztető szolgálat mellett a biztonságos növekedés területeit is bemutatja.
Szükségesnek látszik a jövőben a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) Vállalkozási és Lakossági alrendszerének összekötése, a tartalmak integrált kiértékelése főleg a kkv szektorban – mondta Rácz Lajos, a KHR-t működtető BISZ Zrt. szolgáltatás fejlesztési igazgatója. Idén 60 százalékkal nőtt a lakossági rendszerbe fölvitt mulasztások száma, vagyis a tavalyi 1 millióról mára 1,6 millióra emelkedett azon ügyletek száma, amikor egy pénzintézet ügyfele legalább a (jelenleg 71 500 forint) összegét kitevő kölcsönösszeg megfizetésével több, mint 90 napon át késlekedett.
A bankok „adósmentő” programjai kapcsán Thummerer Péter, az EOS KSI ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy eddig 24 ezer átalakított lakás és gépkocsi szerződésről tudunk, ezek nagy részénél a követelésbehajtók gyors információi az adósról fontos tényezővé váltak.
A követelés-kezelők szerepe megváltozott, sokkal inkább tanácsadó, megoldást kereső partnerekké léptek elő, akik a még fel nem mondott hitelszerződéseknél közvetlen kapcsolatban állnak az ügyfelekkel és a bankokkal, így lehetővé teszik a gyorsabb reagálást a begyűjtött adatok alapján. Thummerer Péter szerint az időtényező a behajtásoknál is kulcsfontosságú: a vállalatok a likviditásuk megőrzése érdekében 30-60 napra már követelésbehajtót hívnak, és a jogi eljárások is korábbi szakaszban, a korábbi 1 évvel szemben már félév után elkezdődnek.
