Csúnyán rádörrentek az északiak Európára Ukrajna miatt, talán a korrupció bántja a szemüket? Nem, egészen más
Az északi országok nem fedezhetik aránytalan mértékben Ukrajna támogatását Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter szerint, aki egy interjúban arról beszélt., hogy mindössze pár országra hárul szinte az összes teher az ügyben, ami nem fenntartható.
Túl sokat fizetnek a skandinávok, miközben mások csak beszélnek
A Politico számára adott interjújában a tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a skandináv országok kevesebb mint 30 millió lakossal a közel egymilliárd lakosú NATO-országok által biztosított katonai támogatás harmadát adják, ami nem fenntartható, és nem is észszerű. Ez sokat elmond arról is, hogy mit tesznek az északi országok, de arról is, hogy más országok mit nem tesznek Stenergard szerint.
A svéd külügyminiszter szavai rávilágítanak arra a kevésbé hangoztatott tényre, hogy mekkora különbségek vannak az egyes országok által nyújtott támogatások mértékében.
Míg Dánia több mint 10 milliárd eurót – ez az ország éves GDP-jének közel 3 százaléka – adott Ukrajnának a 2022-es invázió óta, addig például Spanyolország csak 1,48 milliárd eurót, ami kevesebb, mint az ország GDP-jének 0,2 százaléka.
Gazdaságuk méretéhez képest a legtöbbet az északi és a közvetlenül is fenyegetett balti országok adták Ukrajnának, de jelentős a holland, a brit, a német, a lengyel és a francia hozzájárulás is, ám arányaiban azért alacsonyabb a skandináv és balti hozzájárulásoknál. A legkevesebb segítséget, a GDP 0,04 százalékának megfelelő mértékűt Magyarország biztosította Ukrajna számára.
Stenergard azonban főként azokat az országokat kritizálta, amelyek vezetői Ukrajna támogatóiként tetszelegnek, ám aztán ezt nem követik tettek és pénzügyi hozzájárulások. A következő évben jelentős költségvetési hiánnyal küzdő Ukrajna támogatására az uniós vezetőknek meg kell állapodniuk a svéd külügyminiszter szerint következő, decemberi találkozójuk során.
Nincs más választásunk
– hangsúlyozta a svéd diplomácia vezetője, kifejezve reményét, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság megoldást talál a kérdésre.
Az orosz vagyon elkobzása lehet a megoldás
A bizottság a héten küldött egy levelet a tagállami vezetőknek, amely a finanszírozás lehetőségeit veszi sorba. A Brüsszel által felvázolt három opcióból kettő a tagállamok terheit növelné, míg a harmadik a háború kezdetén a belgiumi Euroclearben befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználását célozza.
Stenergard szerint csak a harmadik opció életképes. „Nem folytathatjuk úgy, mint eddig” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy az nem fenntartható, ha csak pár ország veszi ki a részét a terhekből. A nemzetközi jogi következmények miatt Belgium eddig visszautasította , hogy az Európai Unió az orosz vagyonhoz nyúljon, ám a svédek hajlandók osztozni a kockázatokon, hiszen Belgium nem maradhat egyedül.
A pénzügyi garanciák azonban érkezhetnek akár az uniós költségvetés mozgásteréből vagy kétoldalú megállapodásokból is, de a terhek elosztásának méltányosnak és egyenlőnek kell lennie. Hozzátette, hogy az EU többet költött orosz energiára a háború kitörése óta, mint Ukrajna támogatására. Az orosz vagyon elkobzásával legalább az unió pluszba kerülne.
A svéd külügyminiszter ugyanakkor elhessegette az amerikai–orosz tűzszüneti javaslatról szóló pletykákat, szerinte a hasonló híresztelések csak a cselekvésről terelik el a figyelmet, miközben az lenne a fontos, hogy fokozzuk a nyomást Oroszországon, hogy fejezze be háborúját Ukrajna ellen. Ennek egyik eleme lehet az árnyékflottát célzó szankciók fokozása.
Száz szankciós csomagot szeretnék látni
– mondta a svéd külügyminiszter.
