Jöhet a zöldházak kora
Az Európai Parlament (EP) és a tagállamok között létrejött múlt heti egyezségbe foglalt definíció egy kompromisszum eredménye, miután az EP korábbi jelentésében azt sürgette, hogy 2019-től kizárólag az energiaigényeiket önállóan fedezni képes úgynevezett paszszívházak építésére adjanak engedélyt. A végső olvasat ezzel szemben enged némi mozgásteret a nemzeti hatóságoknak annak megszabásában, mi minősüljön „nagy energiahatékonyságú épületnek” – mutat rá a BruxInfo.
A várhatóan 2010 elején az EP végleges jóváhagyását is megkapó új szabálytervezettel Brüsszel komoly hozzájárulást követel az építtetőktől az EU ambiciózus klímavédelmi célkitűzéseinek a megvalósításához, amelyek értelmében 2020-ra átlagosan 20 százalékot kell elérnie a megújuló energiaforrások arányának, illetve 20 százalékkal kell csökkennie az üvegházhatású gázok kibocsátásának. Mivel az unió számításai szerint az EU épületei felelősek a kontinens energiafogyasztásának 40, illetve szén-dioxid-emissziójának 36 százalékáért, Brüsszel nagy potenciált lát a fenti változtatásban.
A korábban célként kitűzött, de a mostani kompromisszum által csupán megközelített passzívház szabványa ugyanakkor önmagában nem köthető egyetlen állami hatósághoz sem, mivel egy magánintézmény, a darmstadti Wohnen und Umwelt dolgozta ki – tudtuk meg Debreczy Zoltántól, a Magyar Passzívház Szövetség (Mapasz) elnökétől. Ezeket a szabványokat azután különböző mértékben számos európai ország építette be mostanra saját szabályrendszerébe.
A szabvány teljes teljesítése körülbelül 20 százalékkal haladja meg egy hagyományos építésű családi ház költségeit, és a különbség folyamatosan csökken a méret növekedésével – mondta el kérdésünkre Debreczy. A szakember szerint passzívház építése inkább csak döntés kérdése, mivel a peremparaméterek átgondolt optimalizálásával ugyanannyi pénzből ki lehet jönni, mint az eredeti épülettervek megvalósításakor.
Magyarország műszaki adottságai tekintetében képes a passzívházak működtetésére és felépítésére, ez csupán elhatározás kérdése – hangsúlyozta Debreczy. A más területeken – például hagyományos energiahordozók használatára – elköltött támogatás egy részének átcsoportosításával sokat lehetne tenni ezért. Az állami szubvenció szerepe ugyanis nagyon fontos, ahogyan azt az élen járó Németország és Ausztria példája is jól mutatja. Közép- és hoszszú távon pedig ez a politika lenne ésszerű – fogalmazott a Mapasz elnöke.
Magyarországon jelenleg még nem lehet százalékban kifejezni a passzívházak arányát. Hazánkban maximum ötven készült vagy épül éppen. Ennek ellenére exponenciális fejlődés várható. Jövőre indul a 100 passzívházmozgalom az országos Passzívház Innovációs Klaszter keretében, és ezt követi majd a távolabbi jövőben az 500–1000 házas célkitűzés – tette hozzá Debreczy.
A magyar adatok enyhén szólva szerények a németországi vagy ausztriai mutatókkal összehasonlítva. Előbbiben például a Passivhaus Institut adatai szerint már 2009 elején meghaladta az 1,2 millió négyzetmétert a passzív technológiával működő épületek összterülete. Nyugati szomszédunknál pedig több tartományban, így Bécsben és Vorarlbergben is 20 százalék felett van a passzívházak aránya az új építésű ingatlanoknál – írja a Salzburger Nachrichten. Érdekes ugyanakkor, hogy az EU egyik vezető nemzetgazdaságának számító Franciaországban csupán 100-150 passzívház áll jelenleg építés vagy tervezés alatt.
A passzívházak jellemzői
A passzívház legfőbb jellegzetessége, hogy tökéletesen működik hagyományos, aktív fűtési rendszerek nélkül.A fűtéshez, hűtéshez, illetve melegvíz-előállításhoz szükséges energiát ugyanis az úgynevezett kompakt készülék segítségével olyan passzív forrásokból nyeri, mint a szellőztetés során beszívott levegőből elvont hő, valamint a helyiségek elhasznált levegőjéből nyert maradék hő, vagy olyan belső hőforrásokból nyert meleg, amelyet a lakók biológiai működése, illetve mindennapi tevékenységei hoznak létre.
Az előzőeket azzal a hőnyereséggel kombinálva, amely a napenergiának, a nagy hatékonyságú hőszigetelésnek, illetve az ellenőrzött szellőztetésnek köszönhető, egy passzívház éves energiaköltsége napjainkban egy-két euró/m2.
A fűtéshez, hűtéshez, illetve melegvíz-előállításhoz szükséges energiát ugyanis az úgynevezett kompakt készülék segítségével olyan passzív forrásokból nyeri, mint a szellőztetés során beszívott levegőből elvont hő, valamint a helyiségek elhasznált levegőjéből nyert maradék hő, vagy olyan belső hőforrásokból nyert meleg, amelyet a lakók biológiai működése, illetve mindennapi tevékenységei hoznak létre.
Az előzőeket azzal a hőnyereséggel kombinálva, amely a napenergiának, a nagy hatékonyságú hőszigetelésnek, illetve az ellenőrzött szellőztetésnek köszönhető, egy passzívház éves energiaköltsége napjainkban egy-két euró/m2. -->
