A magyar agrártermelőket több tízmilliárd forintos kár éri, ha az Alkotmánybíróság (AB) késlekedése miatt nem vezetik be január elsején az EU egységes agrártámogatási rendszerét (SPS) – mondta el a Világgazdaságnak Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. A MOSZ 16 szervezettel ezért az AB épülete előtt tiltakozik amiatt, hogy a testület 13 hónapja nem döntött Sólyom László államfőnek az SPS-ről szóló törvénnyel kapcsolatos kifogásairól.
Tóth István szerint elsősorban a tej-, a cukorrépa-, a szarvasmar-ha-, illetve a dohánytermelők számára okoz hátrányt az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) fenntartása. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének számítása szerint 2010–2013 között, ha marad az SAPS, 15–40 százalékkal csökkenhet a támogatás. Az SPS-nél a nagyobb hozzáadott értékű termelés (főleg az állattenyésztés) számíthat több pénzre, amely több ember foglalkoztatását lehetővé teszi – érvelt Raskó György agrárközgazdász.
„Elfogadhatatlan, hogy jelenleg olyanok, akik soha nem folytattak termelést, támogatást kapnak, komoly összegeket elvonva az agráriumból” – érvelt Tóth István. Hasonlóan látja Raskó György is. „Azok, akik a mezőgazdaságból élnek, jól járnak az SPS-rendszerrel, azoknak nem előnyös, akik szociális segélyezésként tekintenek az agrártámogatásra” – véli az agrárközgazdász. Elmondta: Magyarországon 205-210 ezer regisztrált termelő (és nagyjából százezer alkalmazottjuk) számára nyújt segítséget az újfajta rendszer, több százezren azonban kiesnek a támogatottak köréből; a jelenlegi rendszer, az SAPS fenntartásáért kardoskodó szervezetek politikai okokból állnak mögéjük.
„Ezzel a vitával nevetségessé váltunk az EU-ban, hiszen a 17 tagországban, ahol eddig bevezették, pozitívak voltak a visszajelzések, miért pont itt lenne hátrányos?” – véli Raskó György.
Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója ezzel szemben úgy látja, az átállás a nagygazdálkodóknak áll érdekében. Nem érdekképviseletek tiltakoznak ma, hanem nagygazdaságok képviselői – véli az SPS-t ellenző, az alkotmányossági felülvizsgálatot már a törvény megszavazása idején követelő gazdaszervezet vezetője. Budai emlékeztetett: az EU nem várja el az új tagoktól az átállást, amely a 2006-os bázisév alkalmazása miatt diszkriminálja a 2007-ben indult vállalkozásokat.
Támogatás a termelőnek
Az EU 2003-ban döntött a termeléstől függetlenített támogatási rendszer bevezetéséről. Az SPS két alapmodell szerint osztható ki. A történelmi modell szerint egy korábbi év (Magyarország esetében 2006) során kiosztott közvetlen támogatást kell felosztani az akkori mezőgazdasági területre. A regionális modell alapja a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszám. A tagállam a keret egy részét visszatarthatja nemzeti tartalék címén – a magyar kormány ebből tervezi az új belépők támogatását.
A jogosult területnek legalább 10 hónapig az üzem használatában kell lennie – a támogatott nem a föld tulajdonosa, hanem az, aki termel. Bár a támogatás nem a termeléshez kötött, adhatók célzott támogatások.
A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés, vagyis 16 gazdálkodási vagy fenntarthatósági követelmény teljesítése. Ezt az EU közvetlenül ellenőrizheti, a nem megfelelő teljesítés a támogatás csökkentésével szankcionálható.
