"A Mol-Szurgut meccs még nincs lefújva"
Oroszország regionális hatalmi státusának újjáéledése figyelhető meg abban a folyamatban, melynek során orosz energiaipari konszernek sorban vásárolják be magukat különböző posztkommunista országok energetikai szektoraiba. Példaként említhetjük a Gazpromnyeftyet, a Gazprom olajipari előretolt bástyáját, amely nem titkoltan finomítói kapacitásbővítés reményében nemrég szerzett többségi tulajdont a szerb Nafta Industrija Srbije olajcégben, vagy a Lukoilt, mely túlnyúlva az egykori szovjet érdekszféra országain, tavalyi bevásárlása során 1,35 milliárd euróért szerzett 49 százalékos részesedést az olasz ERG SpA szicíliai finomítójában.
A putyini vezetés láthatóan tanult a 90-es évek puha külpolitikájának kudarcából, és egy egészen új stratégiát dolgozott ki: az erőmonopólium direkt alkalmazásának háttérbe szorításával párhuzamosan a nagy nemzeti energetikai cégei segítségével „hódító hadjáratba” kezdett Európában. Ennek a klubnak a tagja a Szurgutnyeftyegaz is, amely első külföldi bevásárlásával a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-t célozta meg.
A Szurgutnyeftyegaz története az összes orosz olajcéghez hasonlóan a Szovjetunió felbomlása körüli időkre vezethető vissza. A szovjet Energetikai Minisztériumból alakult ki 1991 szeptemberében részvénytársasági formában a Rosznyeftyegaz, amely a teljes orosz olajipart felügyelte. 1993-ra ebből az óriásból született meg a Szurgutnyeftyegaz is, társaival, a Lukoillal, a Rosznyefttyel, illetve az azóta beleolvadt Jukosszal egyetemben. Elnöke a kezdetektől fogva Vlagyimir Bogdanov, egyike azoknak az oligarcháknak, akiknek a szakmája is az olaj- és gáziparhoz kötődik, emellett kiválóan kiszolgálja az éppen aktuális politikai akaratot – akár az 1983 óta általa vezetett szurguti olajmezőkről volt szó, akár a kegyvesztett Mihail Hodorkovszkij Jukosz-vezér vagyonának újraelosztásában kellett segédkezni, ahol a Bajkalfinanszgrup segítségével kebelezte be a Jukosz leánycégének (Juganszknyeftyegaz) olajlelőhelyeit.
Vlagyimir Bogdanov Putyin orosz kormányfő egyik fő szövetségese, a Kreml-béli pletykák szerint maga Putyin is birtokol egy 37 százalékos pakettet a cégben (ahogy 4,5 százalékot a Gazprom és 50 százalékot a Gunvor részvényeiből is, melyek – ha hinni lehet a szóbeszédeknek – a világ egyik leggazdagabb emberévé teszik az exelnököt). A Szurgutnyeftyegaz ráadásul a nemzetközi politikában „nonkonform” országokkal folytatott orosz energiaipari beruházások és üzletek egyik lebonyolítója volt az elmúlt években; elég, ha a líbiai vagy iráni orosz projektekre gondolunk. Sokan pont eme „kényes” országokkal folytatott üzletelései miatt az orosz fegyverexport egyik leánycégeként is tekintenek a vállalatra, így érthető a céget körüllengő titokzatosság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.