Védett benzinárak Magyarországon: az elemző elárulta, mikor jöhet a kivezetés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz iráni háború kitörése és a Hormuzi-szoros lezárása miatt az olaj világpiaci ára drasztikusan megemelkedett. Ez hatással volt a magyarországi üzemanyagárakra is, így a benzin és a gázolaj ára nagyot nőtt. A fogyasztók terheinek mérséklése érdekében az előző kormány március 9-én védett üzemanyagárakat vezetett be, így a lakosság a benzin literjét 595 forintér, a dízel literjét pedig 615 forintért tankolhatja. Az intézkedés a kormányváltást követően is érvényben maradt, ugyanis a Tisza-kormány is meghosszabbította azt. Kérdés, hogy meddig maradhat fent.

Védett benzinárak Magyarországon: az elemző elárulta, mikor jöhet a kivezetés
„Először is érdemes megvárni, hogy ténylegesen béke lesz-e és valóban megnyugszik-e az energiapiac vagy csak egy átmeneti fellángolást látunk és néhány nap múlva ismét folytatódik a háború és nem nyílik meg a Hormuzi-szoros. Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor a védett üzemanyagárak is velünk maradhatnak egy darabig” – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Regős Gábor, miután hétvégén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy megszületett a hónapok óta várt megállapodás Iránnal, így újra megnyílhat a február vége zárva tartó Hormuzi-szoros.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint amennyiben az Amerikai Egyesült Államok és Irán ténylegesen békét köt, akkor arra számíthatunk, hogy még valamennyit lejjebb mehet az olaj ára. Ebből, illetve a forint erősödéséből következik a piaci ár csökkenése. Felhívta a figyelmet arra, hogy
jelenleg a piaci ár a 95-ös benzin esetében 641 forint, míg a gázolaj esetében 671 forint
– ez persze az átlag, ettől jelentős eltérések lehetnek az egyes kutaknál. Ezzel szemben a védett ár 595, illetve 615 forint.
Arra számítok, hogy még kivár a kormányzat és akkor vezeti ki a védett árat, ha a piaci átlagár a rögzített szintet megközelíti vagy esetleg alá is megy
– vélekedik Regős Gábor.
Éremes rögzíteni, hogy március 9-én, a védett árak bevezetésekor a Brent olaj ára 98 dollár körül volt, az iráni békemegállapodás hírére jelentősen csökkent, kedd délelőtt már 80 dollár alatt járt az árfolyam.
De nem csak az olaj ára, hanem a forint is kedvező irányba mozdult elő az utóbbi hónapokban.
Márciusban még 343 forint volt egy dollár a bankközi devizapiacon, kedden már 300 forintnál járt, azaz minden adot ahhoz, hogy a piaci árak tovább mérséklődjenek. Magyar Péter miniszterelnök azt írta Facebook oldalán, hogy a héten már a védett árak alá eshet a benzin és a gázolaj piaci ára.
Hiába a megállapodás, tovább tart a bizonytalanság
Az elemző szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy ténylegesen lesz-e béke és az mennyire lesz tartós. Persze ha béke is van, akkor is kérdés, hogy valóban zavartalanul hajózható lesz-e a szoros vagy a megállapodás részeként Irán valamilyen díjat szed majd az áthaladó hajóktól – a megállapodás részletei ugyanis egyelőre nem ismertek és a megállapodás nagyon sok tényezőn elbukhat, például az iráni atomprogram folytatásán vagy leállításán is.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy hogy Irán rájött arra, hogy a Hormuzi-szoros egy fontos fegyver a kezében, így ezt akár később is használhatja, ha éppen úgy szolgálja érdeke, azaz lehet, hogy ha nem is a mostani konfliktus keretében, de a későbbiekben látunk még lezárást.
„Az olajpiac helyreállását több lépcsősre becsülném. Az első lépés a béke híre volt, ennek hatására már láttunk egy jelentősebb csökkenést az árban. A második lépés az lesz, ha ténylegesen aláírják a békét és megindul a forgalom a szoroson és így a piac ténylegesen elhiszi, hogy tud működni a szoros. Ekkor persze még mindig nem tartunk az utolsó lépcsőnél, azaz nem állt vissza teljesen a piac” – mondta Regős Gábor.
Úgy látja, a piac teljes visszaállása – ha egyáltalán megtörténik – két ok miatt is lassú, fokozatos lesz.
Egyrészt az olajnál a stratégiai készletekből több országban jelentősebb mennyiségűt elhasználtak, a földgázból pedig a tároló töltöttség alacsony, így ezek pótlása extra keresletként jelentkezik. Másrészt a háború a régió infrastruktúrájában jelentős károkat okozott. Ahhoz, hogy a kitermelés és a szállítás visszatérjen a korábbi szintjére, szükség van ennek helyreállítására, ami viszont nem 1-2 nap alatt fog megtörténni, így a teljes helyreállás több év is lehet – persze ekkor nem egy drasztikusan magas olajárról beszélünk majd” – fűzte hozzá az elemző.
Az infláción és a forinton is sok múlik
Kitért arra is, hogy az infláció az elmúlt hónapokban rendre kellemes meglepetést okozott és a várakozások alatt alakult. Az alacsony inflációban kétség kívül meghatározó szerepe van az erős forintnak, amelyet az árrésstop csak tovább fokoz – az árrésstopos termékeknél, amennyiben importból származnak, az árfolyam változása hatása meg kell, hogy jelenjen az árakban.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arról is beszélt, hogy a közel-keleti konfliktusnak lehet még egy kisebb hatása az árakra. A védett ár miatt az olajárak változásának közvetlen hatása már teljes egészében megjelent az inflációban. A lakossági földgáz-ár rögzített, nem okoz benne változást a piaci árak módosulása.
„Van azonban 1-2 olyan tényező, ami felfelé húzhatja az inflációt, bár ezek hatása eddig sem volt jelentős. Ilyen például az, ha a magasabb energiaárak termelési költséget növelő hatása megjelenik az árakban vagy ha a magasabb külső infláció miatt emelkednek az árak. Tehát bár a mostani szintről nem zárható ki az inflációs szint emelkedése, de drasztikus pénzromlásra nem kell számítani, az infláció az év átlagában a jegybanki cél alatt lehet” – zárta gondolatait Regős Gábor.


