A szabolcsi kamara mindennapjai

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számos alkalommal bizonyította, hogy speciális kkv-programjai valóban támogatást biztosítanak a több mint 1500 tagnak. Ez a taglétszám évek óta stabil, de a kamara gazdaságban betöltött súlyát talán jobban kifejezi, hogy ezen gazdálkodó szervezetek állítják elő a megyei GDP több mint 60 százalékát. A többi területi kamarához hasonlóan a szabolcsi is szem előtt tartja tagvállalkozásai érdekeit az országot érintő válságban is, és olyan programok megvalósításán dolgozik, amelyek konkrét, a napi gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást biztosítanak számukra – jelentette ki Pekó László. A kamara elnöke elmondta, nehéz egy-egy területet kiemelni a tevékenységük közül, hiszen számukra minden vállalkozás – mérettől függetlenül – egyaránt fontos. „A hazai vonatkozású események közül a legnépszerűbbek a tagok körében azok a kamarai információs napok, szakmai szemináriumok és konferenciák, amelyeken egy-egy témát – legyen az adózási, hitelezési, jogi, k+f+i terület – részletesen, szakértő előadásában tárgyalnak meg, majd azt követően személyes konzultációra is lehetőséget biztosítunk.” A nemzetközi vonatkozások közül a határon túli üzletember-találkozókon, szakmai kiállításokon való részvétel iránti érdeklődést kell megemlíteni. A megyei kamara a hazai fő koordinátora a Plato Magyarország programnak, amelynek hétéves működése igazi sikertörténet. A mentorjellegű programban 27 csoportban 540 kkv és 54 nagyvállalkozás vett részt a kamara koordinálásával 11 magyarországi megyében. Pekó László szerint komoly segítséget jelent a Széchenyi Kártya, amely iránt jelentős érdeklődés tapasztalható. Az átvett kártyák számát és a kihelyezett hitelt tekintve mindkettő meghaladja az előző évit.

Minden megyében gond a munkanélküliség növekvő aránya, ugyanakkor a szakképzett munkaerő hiánya. Észak-Alföld régió három megyéje közül a nyilvántartás szerint Szabolcsban emelkedett a legnagyobb mértékben az álláskeresők száma, ez az év első tíz hónapjában összesen 53 762 főt jelentett, ez közel 6 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának mutatóját, ugyanakkor a teljes nyilvántartás tekintetében mintegy 55 százalékuk szakképzetlen. A tartósan munkanélküliek számát tekintve szintén elkeserítő a helyzet, és itt számolni kell azzal, hogy ezen személyek munkaerő-piaci reintegrációja nagy nehézséget jelent a munkaadók és a segítő szervezetek számára egyaránt. A kamara komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a szakképző intézmények kínálatát egyre inkább a valós piaci igényekhez igazítsa. Ennek érdekében számos felmérést, elemzést készít. Ezt a munkát tovább erősíti az a tanácsadói hálózat, amely országosan egységes szempontok alapján folyamatosan biztosítja a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek számára a naprakész információkat. A kamara nemcsak ellenőriz, hanem el is ismeri a szakképzésben végzett munkát az általa alapított Kiváló gyakorlati képzőhely, Kiváló oktató és tanuló kitüntető címekkel minden tanév végén.

Pekó László úgy véli, a válság enyhülése után azok a vállalkozók lehetnek sikeresek, akik ebben az időszakban a termékek fejlesztésére, innovációra törekszenek, hiszen számukra több lehetőség kínálkozik a piacon. Éppen ezért alapított a kamara olyan elismeréseket, amelyeket azon vállalkozások kaphatnak, amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a megye gazdasági fejlődéséhez, teljesítményének növekedéséhez. Tíz évvel ezelőtt alapította meg a régió három kamarája az Innovációs Díjat, majd ezt követően az Észak-alföldi Minőségi Díjat, illetve megyei szinten a különböző gazdasági szektorokban működő vállalkozások számára odaítélendő díjakat.