A szociális és munkaügyi miniszter elmondása szerint a 2002 és 2009 közötti időszakban a tárca több mint 3 milliárd forintot költött a különböző távmunka-pályázatokra, melyek révén 5720 munkahely jöhetett létre. Idén 453 millió forintból 701 új távmunkás álláshely kialakításához nyertek támogatást a cégek, és a kormány számításai szerint 2010-ben is csaknem 500 millió forintot tudnak majd elkölteni e célra.

A távmunka egyébként meglehetősen gyerekcipőben jár még Magyarországon: az aktív korú munkavállalók mindössze 4,5-5 százaléka él e lehetőséggel, ami jócskán elmarad a 13 százalékos uniós átlagtól vagy a példamutató Dániától, ahol a munkavállalók 20-25 százaléka dolgozik havonta legalább 8 órát atipikus munkavégzési keretek között.

A terjedés gyorsaságát gátolja hazánkban az is, hogy a nagyvállalatok közül csupán minden tizedik alkalmazza távmunkában, vagy más atipikus foglalkoztatási formában munkavállalóit, ami elsősorban a bizalom hiányára vezethető vissza. Éppen ezért nem olyan meglepő, hogy hazánkban a távmunkások 52,2 százaléka vezetők és magasan kvalifikált szakemberek, akiknek a munkavégzését nem kell folyamatosan ellenőrizni.

A trendek megváltoztatásához, vagyis a munkaerőpiac modernizálásához az idei évtől kezdődően uniós forrásokat is bevetnek. A TÁMOP 1.3.1. program keretében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal indított 2009 szeptemberétől egy projektet, amelynek eredményeként 7 ezer új munkahely kialakítását és az atipikus munkavállalási formák arányának növekedését várja a szociális tárca. A Telework Budapest Konzorcium projektje 2,5 milliárd forintot nyert el mintegy 3 ezer új munkahely teremtésére, és 150 rugalmas, távmunkában fejlesztenek és alakítanak át, amelyről a  www.rugalmas.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Sőt, előkészítés alatt áll az a fejlesztés a TÁMOP 2.1.2. keretében, amely munkaerő-piaci kulcskompetenciákat fejlesztenek majd a felnőtt lakosság körében. A tervek szerint a projekt révén 24 hónap alatt 100 ezer kompetencia-fejlesztő képzés valósulhat majd meg.