Az elektronikus kereskedelmi tevékenység végzését működési engedélyhez és valódi bolt üzemeltetéséhez kötötték korábban. 2008. márciusára elhárult a jogi akadály. 2009. nyarától
kezdődően olyan jogalkotási és ehhez kapcsolódó hatósági jogértelmezési folyamat indult meg, amelynek következtében az elektronikus kereskedelmet ismét a jogbizonytalanság jellemzi – véli a Fair Business Minősítő Testület.
Egy 2009. szeptember 29.-én elfogadott, és két nap múlva, október 1.-én ár hatályba is léptetett kormányrendelet (210/2009) értelmében elektronikus kereskedelemi tevékenység ismét csak bejelentés után végezhető. A rendelet viszont nem emlékezik meg azokról, akik 2008. márciusa és 2009. október 1. között nyitották meg elektronikus üzletüket, viszont bírsággal fenyegeti azokat, akik nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségüknek. Mayer Erika, a Fair Business Minősítő Testület elnöke elmondta: a jogszabály nem ismeri a webáruház fogalmát és a hagyományos üzletekre vonatkozó rendelkezéseket próbálja ráerőltetni a webshopokra. A jogalkotás az internet jogász szerint nincs tekintettel az elektronikus kereskedelemre, ezt mutatja az is, hogy dohánytermékek ugyanekkortól csak fizikai üzletben értékesíthetőek.
A szakértő kifogásolja a vonatkozó reklámszabályozást is, amely a sajtótermékek külső borítójával egyformán kezeli a webáruházak nyitó oldalát. A rendelet szerint a nyitóoldalon tilos az alkoholtartalmú italok reklámozása, ami azért érdekes, mert egy italokat forgalmazó webshop lényege, hogy az italokat eladásra kínálja. A Testület szerint nem számít reklámnak, ha a kereskedő a nyitóoldalon is vásárlásra hív fel, mint ahogy nem kifogásolható, ha egy hagyományos üzlet tulajdonosa a bejárat közelébe teszi az árut. Az elektronikus áruházba is célzottan, a termékek megvásárlásáért lépnek be a felhasználók.
Mayer Erika elmondta: a rendeletet olyan gyorsan és olyan csendben léptették hatályba, hogy szerintük nem csak a kereskedők, de az illetékes ellenőrző szervezet (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - NFH) sem tud róla, ezért nincs tudomásuk ezzel kapcsolatos eljárásról. A Testület úgy látja, hogy a rendeletet a jogalkotásra vonatkozó szabályok megkerülésével hozták meg, mivel azt a társadalmi szervezetek bevonása nélkül alkották meg. Ezért kezdeményezik a módosítást.
A jelek szerint az italkereskedők értesültek a rendeletről, olyannyira, hogy az általunk megkérdezett cégek közül több ellen már eljárást is indított az NFH. Az Ital Depó ellen a fent említett reklám szabály kapcsán intézkedett a Hatóság. Balogh Katalin ügyvezető elmondta: nem értesültek a jogszabály bevezetéséről és unfair eljárásnak tartják, hogy az egyik napról a másikra életbe léptetett rendelet kapcsán máris eljár az NFH. Ráadásul – tette hozzá az ügyvezető – az NFH nem nyújtott segítséget az eljárással kapcsolatban. Amikor megkérdezték, hogy a 18 éves korhatárra felhívó szöveget kell-e kitenniük a nyitóoldalra, azt a választ kapták, hogy ez nem írja elő jogszabály, úgyhogy, akár egy szőlőfürt is lehetne a nyitó oldalon. Végül is a nagykorúságra vonatkozó kérdést tették ki a kezdő lapjukra.
Ugyanígy tett az Italclub is, amelyet szintén az NFH keresett meg a nyitó oldal ügyében. Bolyos László tulajdonos-ügyvezető megfigyelte a nagyobb italgyártó cégek honlapjait és az ő példájuk alapján döntött erről a megoldásról. Az ügyvezető ostobaságnak tartja a rendeletet, elsősorban azért, mert véleménye szerint a nagykorúságra vonatkozó felhívás csak csábítóbbá teszi az oldalt. Mint mondta, a házhoz szállításkor eddig is ellenőrizték, hogy az átvevő nagykorú-e, ennél többet nem tehetnek.
Egy harmadik internetes italboltot már meg is bírságolt az NFH. A neve elhallgatását kérő ügyvezető azonban azt mondja, fellebbeznek a döntés ellen, mivel a bírságot egy hónappal ezelőtt, általuk rögzített és közjegyzővel nem hitelesített dokumentumra alapozzák. A cég vezetője hozzátette, hogy az értesítéskor azonnal módosítottak a nyitóoldalukon.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) úgy látja, a rendelet elfogadása és hatályba lépése között eltelt idő rövidsége irreleváns, mivel a kereskedelmi tevékenységet főképpen a 2005-ben elfogadott törvény, a "Kertv" változtatta meg. Eszerint a webáruházak is csomagküldőknek számítanak, tehát szükségtelen azokról külön megemlékezni. A minisztérium válaszában kiemeli: több mint egy éve tilos alkoholtermékről szóló reklámot a honlapok nyitó oldalán elhelyezni.
Az NFGM a közigazgatási egyeztetés során valamennyi kereskedelmi szakmai szervezettel és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett, illetve a tervezetet a honlapján is hozzáférhetővé tette, így azt bárki véleményezhette – szögezte le a tárca, hozzátéve, hogy az egyeztetés folyamatába bevonták a csomagküldő kereskedőket tömörítő Magyar Áruküldők Egyesületét is. A minisztérium szerint a rendelet nem szorul módosításra.
