BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Pénz híján kevesebb a műtét

Levélben kérte a Magyar Kórházszövetség az egészségügyi minisztertől, hogy december elején megkaphassák azt a hatmilliárd forint többletforrást, amelyről a kormány októberben megállapodott az ágazat szakmai szervezeteivel. Ám eddig nem kaptak visszajelzést – sérelmezi Varga Ferenc elnök.

Pedig a kedvező válasz nem csak gesztusértékű lenne, hiszen sok intézményben a bérek kifizetése is gondot okoz.
Székely Tamás szakminiszter érdeklődésünkre elmondta: hétfőn fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést, amelyet még a köztársasági elnöknek is alá kell írnia, és ki is kell hirdetni, ezért csak azt követően tud érdemben válaszolni a szövetségnek. Ám a megállapodás minden részletét betartják, például azt is, hogy a jövő évi gyógyító-megelőző kassza a korábban tervezettnél 38 milliárd forinttal több, 757 milliárdos lesz – tette hozzá.

A megemelt költségvetés sem közelíti meg azonban a tavalyi 770 milliárdot, s ha az időközben bekövetkezett inflációt is figyelembe vesszük, a reálértéke jelentősen csökken – minősít Dózsa Csaba, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense, korábban az OEP főigazgató-helyettese, egészségügyi szakállamtitkár.

A harmadik éve tartó reálérték-viszszaesés az intézmények által fizetendő tb-járulék mértékének időközben végrehajtott csökkentése ellenére is tény. Pontos adatai ugyan nincsenek a kórházak adósságáról, de az jócskán meghaladja az ágazatnak juttatandó többletpénzt. A decemberi hatmilliárd, csakúgy, mint az évről évre a kórházaknak decemberben juttatott pár milliárd forint, pótcselekvés, semmi köze nincs a teljesítményfinanszírozáshoz – állítja.

Becslések szerint a kórházi adósságállomány 60–100 milliárd is lehet, ám több intézménynél faktorálták azt. Így a megemelt jövő évi költségvetésből januárban számukra juttatandó 38 milliárd a felhalmozott adósságot sem fedezi – jelentette ki Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója. Az 58 milliárdos költségvetésből gazdálkodó egyetemnek 1,8 milliárd a lejárt beszállítói tartozása, pedig májusban még egy fillér hátralékuk nem volt. A kormánnyal kötött megállapodás szerinti idei többletpénzből pedig legfeljebb 350 milliót kapnak – tette hozzá.
Az önkormányzatok többsége nincs olyan helyzetben, hogy segíteni tudjon a kórházán – állítja Varga Ferenc. De a kórházi menedzsment sem teregeti ki szívesen a kártyáit, hiszen egziszten-ciája az önkormányzatától függ, így megpróbál bűvészkedni a kifizetetlen és lejárt beszállítói számlák átütemezésével.
Ennek szenvedő alanya az orvostechnikai háttéripar is. Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke szerint egy hónapja 7–10 milliárdra tették a kinnlevőségüket. (A kórházak az adósságok további részével a különféle szolgáltatóknak és más partnereknek tartoznak.) Napi gyakorlat, hogy a beszállítók személyesen tárgyalnak az egyes kórházakkal, s 60–90 napról 90–120-ra módosítják a számlák határidejét. Nem céljuk az amúgy is nehéz helyzetben lévő intézmények gondjának további súlyosbítása, ezért nem állnak le a különféle eszközök, termékek beszállításával, különösen azoknál, akik „ráutaló magatartást” tanúsítva elkezdik az adósság törlesztését – tette hozzá Jóbai Zsolt.
Dózsa Csaba szerint rövid távon nincs megoldás az egészségügy gondjaira. Az Egészség-gazdaságtani Tudományos Társaság – ennek ő is az egyik vezetője – nemrég készített egy tanulmányt, amelyben kimutatták, hazánkban nagyon alacsony az egészségügyi közkiadás. Úgy látják: a politikának föl kell vállalnia, hogy vagy az egészségügyi struktúrát, vagy a szolgáltatási csomagot szűkíti. A ma meglévő kapacitásra és ellátásra ugyanis ez a pénz nem elég. Romlik a gyógyítás minősége, s egyre több orvos és szakdolgozó hagyja el az ágazatot, vagy külföldön keresi a megélhetési lehetőséget.

Egyébként novembertől ismét bevezetik a teljesítményvolumen-korlátot, hiszen csak így emelhette az OEP 140-ről 146 ezerre a gyógyítási alapdíjat. Emiatt a kórházak elhalasztják a költségigényes és tervezhető beavatkozásokat, ám a sürgősségi betegellátás nem csorbulhat – mondta a kórházszövetség elnöke. Dózsa Csaba úgy látja: áron alul fizeti a biztosító a beavatkozásokat, ezért – a struktúra és a közpénzből nyújtott gyógyítási csomag meghatározásával együtt – ki kell dolgozni az értékalapú finanszírozást is.

Jár az előleg a kórházaknak

Az idén is van lehetőségük a kórházaknak a járandósági előleg kérelmezésére – tudtuk meg Molnár Barbarától, az OEP szóvivőjétől. Tavaly 118 intézmény élt ezzel a lehetőséggel, a kifizetett előleg 12,8 milliárd forint volt.

Előlegként az előző 12 hónap havi átlagának 40 százalékát kaphatják meg az intézmények, az erről szóló értesítést már megkapták a biztosítótól.

Előlegként az előző 12 hónap havi átlagának 40 százalékát kaphatják meg az intézmények, az erről szóló értesítést már megkapták a biztosítótól. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek