Őrült tervet javasolnak a németek, orosz gáz híján így szereznének olcsó energiát: 8000 kilométeres távvezetéken hoznák a zöldáramot – napelemrobbanás jöhet ezekben az országokban
Berlinben új lendületet kapott a német energiapolitikáról szóló vita, miután egy friss elemzés érdemben megkérdőjelezte azt a kormányzati érvelést, mely szerint Németország a közeljövőben nem tudná döntően megújuló energiával fedezni a saját áramigényét. A tanulmány készítői szerint megfelelő nemzetközi hálózati összeköttetésekkel – köztük új, transzatlanti távvezetékekkel – akár a hosszan tartó, szél- és napenergia-hiányos időszakok, úgynevezett „Dunkelflaute” helyzetek is kezelhetők lennének.
A Friedrich Merz vezette kormány tavasszal rábólintott egy új erőművi stratégiára, mely jelentős gázalapú kapacitások építésével számol. A kabinet érvelése szerint túl nagy a kockázat, hogy az ipar és a lakosság számára szükséges mennyiségben ne állna rendelkezésre folyamatosan elegendő nap- vagy szélenergia. Katherina Reiche gazdasági miniszter szerint előfordulhatnak akár hetekig tartó, egybefüggő hiányidőszakok is, ami az ellátásbiztonságot veszélyeztetné.
A Stiftung Klimaneutralität azonban más megközelítést vázol fel: a szervezet olyan megoldást javasol, mely Dél-Amerika magas napsugárzási értékeit hasznosítaná európai felhasználásra. A terv lényege, hogy
az EU–Mercosur kapcsolatokra építve Brazília, Uruguay és Argentína irányából érkezne megfelelő mennyiségű napenergia-alapú áram Európába, ehhez pedig új, mintegy 8000 kilométeres nagyfeszültségű tenger alatti kábelekre lenne szükség.
A tanulmány szerint a déli országokból Portugáliába, Belgiumba és Németországba vezetett vezetékek a jelenlegi árkörnyezetben 27–36 euró/MWh költség mellett szállíthatnák az energiát, a mintegy háromszázalékos szállítási veszteséget is beleszámolva.
Új energiapillér születhet: a tenger alatti vezetékek leválthatják a fosszilis tartalékot
A kutatók szerint a megoldás nemcsak műszakilag lenne megvalósítható – a távközlési szektor évi több száz kábeljavítása bizonyítja a gyakorlatot –, hanem geopolitikailag is stabilabb helyzetet teremthetne. A dél-amerikai partnerországok ugyanis demokratikus, piacgazdasági berendezkedésű államok, melyekkel a kereskedelmi kapcsolatok egyébként is bővülnek. A tanulmány szerint az északi és déli félteke napsütéses időszakainak kiegyenlítődése a legkritikusabb szűk keresztmetszetet, a téli–nyári termelési különbségek okozta hiányhelyzeteket is mérsékelhetné.
A német Gazdasági Minisztérium által támogatott új gázos erőművi tervek ugyanakkor hosszabb távon hidrogénnel működnének, ám a számítások alapján ennek költsége legalább 400 euró/MWh szinten mozogna. A Stiftung Klimaneutralität szerint ezért
a transzatlanti összeköttetés megépítése később akár teljesen kiválthatná a fosszilis vagy hidrogénes tartalékkapacitások bővítését.
Rövid távon ugyan szükséges még a biztonsági tartalék, de a 2030-as évek második felétől a tenger alatti vezetékek komplex rendszere a teljes európai hálózat stabilitását is javíthatná.
