Míg az idegenforgalomnak ez a szegmense világszerte százmilliókat mozgat meg, a Turisztikai Világszervezet felmérése szerint a szervezett utak 32 százalékát a vallási indíttatású utazások adják, addig Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb. Pedig hazánk is gazdag kegy- és zarándokhelyekben, értékes vallási épületekben.
„A szocializmus alatt szó sem lehetett vallási turizmusról Magyarországon, ez a szegmens a rendszerváltás után indult növekedésnek. Ma a szervezett belföldi utazások nagyjából 5-6 százaléka lehet vallási indíttatású, a mi irodánk évente legalább 40 zarándokutat szervez, összesen nagyjából 3-5 ezer résztvevővel” – mondta a Világgazdaságnak Madari Gyula, a zarándokutakat is szervező Makrovilág Utazási és Zarándok Utazási Iroda ügyvezető igazgatója.
Tapasztalatai szerint annak ellenére, hogy évről évre folyamatosan növekszik a szervezett belföldi vallási turizmus és a szervezett beutazóturizmus is, a hazánkban működő közel ezer utazási iroda közül mégis csupán 4-5 foglalkozik hasonló szolgáltatással. Ennek az egyik oka véleménye szerint az lehet, hogy az utakat gyakran maguk az egyházközösségek szervezik, valamint az is, hogy ezt a piaci lehetőséget eddig nem sokan ismerték fel, ismerték el.
Pedig elmondása szerint a zarándoklatok infrastruktúrájának biztosítása jövedelmező, olyannyira, hogy az iroda a 23 éves működése alatt például annyit félre tudott tenni, hogy vásárolt egy Üllői úti műemlék épületet, ahol zarándokszállást és vendéglőt is nyitottak.
