Influenza és táppénz - Jól járt az egészségpénztár
Biztos adatok egyelőre az első 11 hónapról vannak, arra az időre 100 milliárdot fizetett ki e célra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – tudtuk meg a biztosító szakembereitől.
A kassza betartásában jelentős szerepe van az augusztustól megszigorított táppénzszabályoknak, s annak is, hogy a válság hatására megszűnt munkahelyek miatt nem nőtt a táppénzes állományban lévők száma. Az előző években meghaladta az 1,1 milliót a táppénzes esetek száma, a múlt év első tizenegy hónapjának átlaga alig több egymilliónál. Az augusztusi szigorítások során a keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság távolléti díja 80-ról 70 százalékra csökkent.
A táppénz mértéke pedig – a biztosítotti jogviszony idejének függvényében – a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka lett a korábbi 70 és 60 százalék helyett. Ötven százalékra esett vissza a kórházban töltött időre járó táppénz mértéke is. Jelentős változás, hogy a korábbi 45 napról 30-ra csökkent a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állomány ideje. Ilyen jogon azok igényelhetnek táppénzt, akiknek korábbról van biztosítási idejük.
Legdrasztikusabban a passzív jogon járó (a biztosítási jogviszony megszűnése után kifizethető) táppénz folyósítási ideje esett vissza. Ez 2003-ban egy év volt, 2008-ban 45 napra csökkent, a múlt év augusztusától pedig már csak 30 napra jár ez az ellátás. A jogalkotók ez utóbbitól vélhetően azt várták, hogy a munkanélküliségtől fenyegetettek ne a táppénzes állományba meneküljenek.
Az egy beteg esetre jutó táppénzes napok száma az elmúlt öt évben harminc körül volt, ám a bérek növekedése miatt fokozatosan nőtt az egy napra jutó táppénz összege, a tavalyi év tizenegy hónapjában átlagosan 3320 forint volt, ez 7 százalékkal haladta meg a 2008-as év hasonló időszakának kifizetéseit.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
