Ma is folytatódik a sztrájk

Kiszámíthatatlanná tette a főváros közlekedését a BKV szakszervezeteinek tegnapi sztrájkja. A munkabeszüntetés a metróvonalak kivételével mindenhol felborította a menetrendet: a buszok többsége a garázsban maradt, de a villamosközlekedés is akadozott. „Szerdán folytatjuk a sztrájkot, mivel továbbra sem sikerült megállapodnunk a menedzsmenttel a kollektív szerződésről” – mondta lapunknak Nemes Gábor. A sztrájkbizottság szóvivője annak ellenére sikeresnek tekinti a sztrájkot, hogy nem sikerült a BKV-tól új ajánlatot kikényszeríteni. Kocsis István vezérigazgató ugyanis már a tegnapi tárgyalások előtt bejelentette: egyeztethetnek a végtelenségig is, de akkor sem lesz több pénzük. Hangsúlyozta: 2003-ban konszolidálták a céget, azóta 70 milliárdos hiány keletkezett, a szakszervezetek követelését nem tudják finanszírozni, mert akkor tovább nő a hiány. Amit ajánlanak, az kevesebb, mint ami a régi kollektív szerződésben volt, de több, mint amit a munka törvénykönyve biztosít.

Tudni kell, hogy a társaság deficitje évi 30 milliárd forint, banki adóssága pedig 70 milliárd forint, ennek a kamatterhe évi 10 milliárd forint. Így több banki hitelt felvenni már nem tud. Példaként említhető, hogy a BKV menetdíjbevétele évi 51 milliárd forint, ez a több mint 60 milliárd forintot kitevő bérköltségek fedezésére sem elegendő. „A szakszervezetek olyan indokolhatatlan, méltányossági és igazságossági szempontból megalapozatlan követeléssel álltak elő, amelyet nem tudunk a kormánnyal már megkötött megállapodás alapján teljesíteni” – fogalmazott Demszky Gábor a tulajdonos fővárosi önkormányzat nevében. A főpolgármester szerint akármeddig is folyik a sztrájk, a BKV menedzsmentje akkor sem tud csodát tenni. Így azt tanácsolta a szakszervezeteknek, hogy írják alá a kollektív szerződést, mert az éves szinten átlagosan 500 ezer forinttal többet biztosít a cég munkavállalói számára, mint ha a munka törvénykönyve alapján kapnák a juttatásukat. A kormány részéről a BKV-nak nyújtott többlettámogatás keretén belül 17,3 milliárd forint fordítható konszolidációra, hosszú távú átalakításra és költséghatékony működésre, 5 milliárd forint pedig hitelkiváltás céljára.

Még nem lehet tudni, hogy mekkora károkat okoz a sztrájk. „Nagy valószínűséggel milliárdokról van szó nemzetgazdasági szinten” – mondta tegnap Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. A BKV jegybevételének elmaradása körülbelül 60–100 millió forint kiesését jelent.

Jogi tudnivalók

Jogszerűtlen sztrájk esetén felmerülhet a kárfelelősség kérdése. A sztrájktörvény két évtizedes fennállása alatt azonban igen ritkán fordult elő jogellenes munkabeszüntetés, és kártérítési jogvitára sem volt még precedens. Adott esetben, jogszerű sztrájknál is perelhetők lehetnek a BKV-s sztrájkolók, vagy a cég, az utazóközönséget ért esetleges károk miatt – vélekedett a Világgazdaság megkeresésére Lőrincz György ügyvéd, munkajogi szakértő. Mégpedig akkor, ha bizonyos vonalakon nem nyújtják a még elégséges szolgáltatást, és emiatt például nem tudnak eljutni a munkahelyükre az érintettek. Igaz, annak bizonyítása, hogy káruk a még elégséges szolgáltatással nem következett volna be, meglehetősen nehéz. Az utazóközönséget azonban nem érdekli a sztrájk jogossága vagy jogszerűtlensége, hiszen ő szerződésben áll a vállalattal. A sztrájk által veszélyeztetett nagy cégek viszont szerződési feltételeikben szinte kivétel nélkül vis maiorként minősítik a munkabeszüntetést, így eleve kizárják a felelősségüket. A Világgazdaság a BKV működési szabályzatában erre nézve nem talált egyértelmű utalást, lapzártánkig pedig nem kaptunk választ a közlekedési társaságtól.

A vasutasok egyelőre nem csatlakoztak a BKV-s munkabeszüntetéshez.

A postások érdekképviselete pedig ma amiatt tüntet, mert a szakszervezet 29 tisztségviselőjét rendkívüli felmondással eltávolították.

A vasutasok egyelőre nem csatlakoztak a BKV-s munkabeszüntetéshez.

A postások érdekképviselete pedig ma amiatt tüntet, mert a szakszervezet 29 tisztségviselőjét rendkívüli felmondással eltávolították.-->