Jó a verseny, de tenni kell érte!

Az egyoldalú gázimportfüggőség mérséklését, az ellátásbiztonság növelését és a versenyképes árak kialakulását talán túlságosan is az évek óta mantraként emlegetett alternatív kelet–nyugat irányú tranzitvezeték-projektektől reméljük. Mindeközben viszont mintha nem hangsúlyoznánk eléggé a saját házunk táján megvalósítható fejlesztéseket, holott a régió országai között átjárható és rugalmas, integrált belső rendszer hatékonyan és hatásosan segíthetné az ellátás biztonságát fenyegető helyzetek kezelését.

A nyugat-európai törekvések már egyértelműen az egységes és integrált gázpiac kialakításának irányába mutatnak, miközben térségünkben még szinte kizárólag az oroszországi importforrások a meghatározók az ellátásban és árakban is. Éppen ezért nekünk is lépnünk kell az uniós szintű földgázpiaci integráció felé, például a tárolókapacitások növelésével, a hiányzó határkeresztező kapacitások és a kétirányú áramlást támogató vezetékrendszerek pótlásával.

Tavaly egyértelműen megmutatkozott az is, hogy jelentős igény és fizetőképes kereslet mutatkozik a kereskedési pontokhoz (hubok) csatlakozó szállítási, illetve a kereskedést fizikailag segítő tárolói kapacitások iránt, utóbbiak egyébként előfeltételei az azonnali (spot-) piaci kereskedés fejlődésének is. Mindez kiváló megtérülési lehetőséget kínál az infrastruktúra fejlesztésére. Térségünkben a kínálati portfólió bővülésének van még egy pozitív hatása: nálunk is elérhetővé válnak az európai gázpiaci egyensúlynak megfelelő árak. A nyugat-európai ellátás növekvő diverzifikációját és a rugalmasabb árazást egyébként elsősorban a cseppfolyós földgáz (LNG) térnyerése segítette. Jobb tagállami infrastruktúra-összeköttetés és régiós kereskedési lehetőség révén mindezek nálunk is elérhetővé válhatnak.

Ugyanakkor további gázkereskedési pontok kialakulását is ösztönözni kell a világpiaci („gas to gas”, azaz nem olajár-alapú) árazás megalapozása érdekében. E hubok ugyanis növelik a régiós piacok likviditását, megteremtik a hatékony kereskedéshez szükséges transzparenciát, javítják az ellátás biztonságát, a kínálati oldal bővülése révén pedig hozzájárulnak a verseny fokozásához. Nyugat-Európában a stabil spotpiacok után megjelentek a hosszabb távú és határidős ügyletek is. Ez utóbbiakkal kezelhetők az olykor hullámzó árak. Ezen ügyletek a világpiaci árazás megjelenésével egyre jelentősebb befolyással vannak a korábban olajárindexált árakra. E változásban szintén meghatározó szerep jutott az LNG-komponens növekedésének. Ahogyan az LNG felveszi a versenyt a vezetékes gázzal, úgy mozdul el az árazás olajárindexált alapútól a világpiaci árazás felé.

A világpiaci árazással szemben a hosszú távú szerződések nem képesek az árkorrekcióra, ami főként árcsökkenéskor jelentős. Hosszú távon csak abban az esetben jutna kompenzációhoz a fogyasztó, ha ugyanolyan mértékű hullámzás történne mindkét irányba.

Az importgáz árának az utóbbi években tapasztalt extrém emelkedése (2005– 2008 között megduplázódott) nemcsak gazdasági nehézségeket okozott, hanem a többszöri importkorlátozás miatt komoly ellátásbiztonsági kérdéseket is felvetett.

Az importgáz árának az utóbbi években tapasztalt extrém emelkedése (2005– 2008 között megduplázódott) nemcsak gazdasági nehézségeket okozott, hanem a többszöri importkorlátozás miatt komoly ellátásbiztonsági kérdéseket is felvetett.-->