Rendkívüli: vádat emelt Németország az Északi Áramlat felrobbantása miatt, bíróság elé kerül az ukrán gyanúsított – áttörés jöhet az ügyben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMérföldkőnek tekinthető lépés történt Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának kivizsgálásában: a német szövetségi ügyészség szerdán vádat emelt egy ukrán állampolgár ellen, írja a Reuters. A hírügynökség szerint a férfit, aki egyébként tagadja a vádakat, és ügyvédje pedig biztos benne, hogy a bíróság felmenti majd, a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezetékek elleni támadások egyik résztvevőjeként tartják számon.
Végre lépett az igazságszolgáltatás az Északi Áramlat ügyében
A német adatvédelmi szabályoknak megfelelően a gyanúsítottat csak Serhii K. néven azonosították. A vád szerint részt vett a polgári energetikai infrastruktúra elleni támadásban, robbanás előidézésében, valamint létesítmények megsemmisítésében.
A férfit 2025. augusztus 21-én vették őrizetbe az olaszországi Rimini tartományban. Ezt követően 2025. november 27-én átadták a német hatóságoknak, ahol egy bíró másnap hatályba léptette a korábban kiadott elfogatóparancsot.
Serhii K. a nyomozás során végig tagadta, hogy bármilyen szerepet játszott volna a robbantásokban. Védője, Nicola Canestrini szerint ügyfele ártatlan, és meggyőződése, hogy a német bíróság fel fogja menteni.
Az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 vezetékrendszert 2022 szeptemberében több robbanás rongálta meg a Balti-tengerben.
A vezetékek Oroszországból szállítottak földgázt Európába, ezért a támadás az orosz–ukrán háború egyik legjelentősebb geopolitikai következményének számított. A robbantások után azonnal megindultak a találgatások arról, hogy ki állhatott a háttérben, de a felelősség kérdése mindmáig nem tisztázódott.
A nyomozásban több európai ország is részt vett, miközben számos feltételezés látott napvilágot az elkövetőkről. A mostani vádemelés az első olyan jelentős jogi lépés, amelynek során Németországban hivatalosan is konkrét személy ellen emeltek vádat az Északi Áramlat felrobbantásával összefüggésben.
A vádemelés ugyanakkor nem jelent bűnösséget. Arról, hogy Serhii K. felelős-e a történtekért, a német bíróság dönt majd a tárgyalás végén. Az ügy várhatóan továbbra is kiemelt nemzetközi figyelmet kap, mivel az Északi Áramlat felrobbantása az európai energiabiztonság és az orosz-nyugati kapcsolatok egyik legjelentősebb és legtöbbet vitatott ügye.
Az Északi Áramlat 1. és 2. végórái
Amit tudni lehet az eseményről, az az, hogy egy héttagú különleges ukrán kommandó 2022. szeptember 26-án az Andromeda nevű jachttal kifutott a németországi Rügen szigetén lévő Wiek kikötőjéből. Ezután áthajóztak a Balti-tengeren, és a dán Bornholm szigete közelében lehorgonyoztak. Négy különleges búvár leereszkedett a 70 méter mély vízbe, egészen a tengerfenékre, majd robbanószerkezeteket erősítettek a gázvezetékekre. Az első detonáció hajnali 2 óra 3 perckor szétroncsolta az Északi Áramlat 2. A ágát, a második pedig Bornholm és Öland között 19 óra 3 perckor megrongálta az Északi Áramlat 1. mindkét ágát, valamint ismét az A ágat.
Az Északi Áramlat 2.-ről 2015-ben állapodtak meg az oroszokkal Angela Merkel kormányzása alatt, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt soha nem állt üzembe. Az Északi Áramlat 1. azonban tizenegy éven át működött, ám karbantartási műveletek miatt 2022 augusztusában leállították. A szabotázsakció után azonban a visszaüzemelés nem történt meg, mivel az Északi Áramlat 1. mindkét ága működésképtelenné vált.
A gázszállítás leállása miatt a németeknek gyorsan máshonnan kellett pótolniuk a kieső mennyiséget, ami megdobta a gáz tőzsdei árát, és közvetve a lakosság energiaszámláit, de a német gazdaságra is óriási negatív hatással volt.
Az ukrán kommandósok közül
- az egyik elkövető állítólag már meghalt,
- egyet Lengyelországban tartanak fogva,
- egyet Németországban,
- a másik négy, valamint egy további háttérember pedig állítólag Ukrajnában tartózkodik.
Lengyelország nem akarja kiadni az elfogott robbantót. Donald Tusk lengyel miniszterelnök tavaly októberben pedig úgy fogalmazott, hogy „Európa problémája nem az, hogy felrobbantották az Északi Áramlat 2.-t – a probléma az, hogy megépült”.
Több állam is érdekelt lehetett a gázvezeték felrobbantásában
Ukrajna mellett Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak is komoly érdeke fűződhetett ahhoz, hogy a 2022 szeptemberi robbantókommandó sikerrel járjon. Utóbbi Donald Trump első kormánya alatt 2020-ban szankciókkal fenyegetett, ha Németország üzembe helyezi a vezetéket. Az Európai Bizottság viszont a nemzetközi jog megsértésének tekintette az amerikai fenyegetéseket. Az európai Nord Stream-konzorcium – az Uniper, a Wintershall, az OMV, az Engie és a Shell – számára világos volt, hogy az Egyesült Államok egyszerűen el akarta távolítani az útból az Északi Áramlat 2.-t, hogy növelhesse saját cseppfolyósított földgázának, az LNG-nek az értékesítését.
A másik oldalon Oroszország és a nyugat-európai Nord Stream-konzorcium, továbbá a Zöldek álltak. Utóbbiak 2021-ben a közlekedésilámpa-koalícióval kerültek hatalomra, és akkoriban politikájukban erősen alapozak az orosz földgázra, amely a szél- és napenergia kiegyensúlyozását szolgálta volna. A tisztánlátáshoz tudni kellene, hogy az ukrajnai háború első évében, szeptember 26-án ki melyik oldalon állt, ki milyen érdekeket követett, illetve ki mit tudott, mit nem akart meghallani, vagy mit hagyott megtörténni – mutatott rá cikk.
Putyinék megtámadták Ursula von der Leyen mestertervét: beperelték az EU-t, nem hagyják, hogy kitiltsa az orosz gázt – Magyarország az ítéletre vár
Bíróság elé került az Európai Unió egyik legfontosabb energiapolitikai döntése. Az orosz gáz teljes kivezetését célzó brüsszeli tervet az Északi Áramlat 2 tulajdonosa támadta meg, arra hivatkozva, hogy az intézkedés valójában kártalanítás nélküli kisajátítás. A per tétje nemcsak a Gazprom érdekeltségének sorsa, hanem az is, hogy az EU valóban végig tudja-e vinni az orosz energiaforrásoktól való leválást.
