Magyarország egyik meghatározó skandináv tulajdonosi hátterű gyártó és exportőr cége tavaly 177,5 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. Takács János vezérigazgató azonban az idei piaci fejleményekkel kapcsolatban már bizakodó, szerinte 2010-ben már a 210 milliárd forintos bevételi szintet is megcélozhatják. Optimizmusát többféle fejleményre is alapozza. Egyfelől a piaci előrejelzések szerint ismét fellendülést várnak a háztartási berendezések piacán a kutatócégek, főleg az év második felére. Ennek kapcsán legalább 100 ezer darabos mennyiségi növekedéssel számolnak a magyar társaságnál, ahol tavaly 5 millió terméket szereltek össze, egy évvel korábban még 5,5 milliót. Másfelől a piacon a gyártóknak is előnyös tendenciák mennek végbe, egyre növekszik az igény a többet tudó, drágább termékek iránt is, ez szintén kedvez a bevételek alakulásának.
A vezérigazgató emlékeztetett rá, hogy a gazdasági válság hatásai nem hagyták érintetlenül a hazai leányvállalatot sem, igaz, egyes területeit más-más módon érintette. A porszívógyárban például az előállított termékek száma 20 százalékkal maradt el az előző évitől, miközben az eladások az év második felében már elérték a válság előtti állapotot.
A jászberényi hűtőszekrénygyárban 2,7, míg a fagyasztóládagyárban 1,5 százalékkal kevesebb terméket gyártottak az egy évvel korábbihoz képest. A keresletcsökkenés a nyíregyházi hűtőszekrénygyárat érintette leginkább, mivel az itt gyártott modellek majdnem 50 százalékát a tavaly erőteljes hanyatlás képét mutató kelet-közép-európai régió piacain értékesítik. Emiatt tavaly 23 százalékkal kevesebb készülék gördült le a gyártósorokról, mint 2008-ban.
Az átlagban évi 4 ezer főt foglalkoztató magyarországi nagyvállalat sem kerülte el a létszámleépítést, a már említett szabolcsi üzemből egy éve 95 embert küldtek el, de a további hatékonyságjavítást már egyéb eszközökkel érte el a vezetés. Befagyasztották a béreket, illetve mintegy 15 százalékos költségmegtakarítást eredményezett az energia- és vízfelhasználásban a környezetvédelmi program bevezetése. Az idén a javadalmazásokban már 6,5 százalékos bérfejlesztést lát megvalósíthatónak a cég vezetése, a „zöldprogram” pedig második szakaszába lép. Ennek keretében az üzemeket energiahatékony világítással szerelik fel, illetve a napenergiát is hasznosítják majd a melegvíz-ellátásban. Az itthoni piaci helyzet sem könnyítette meg az Electrolux helyzetét, de Belényesi Zsolt, a belföldi értékesítésért felelős igazgató már azt is komoly eredménynek tartja, hogy a zsugorodó piacon – a mosogatógépek kivételével – minden fontos termékkategóriában sikerült megőrizni a márka piacvezető pozícióit. A válság átrendezte a szakkereskedői hátteret is, ennek kapcsán emlékeztetett az Electropont-hálózat csődjére, illetve az Electro World tulajdonosváltására. A változások nyertesei a hipermarketek lettek, vesztesei pedig a független kereskedők és a beszerzési társaságok.
Itthon nőttek az átlagárak
A régión belül Magyarországon volt az egyik legjelentősebb a fehérárupiac visszaesése a GfK piackutató intézet adatai alapján. A háztartási nagygépek mennyiségi értékesítése az egész évre vetítve 24,6 százalékkal, 620 ezer darabra esett vissza. A márkák az év egészében mintegy 49 milliárd forintos piacon osztozhattak. Az értékbeli visszaesés a mennyiséginél kisebb volt, ez az átlagárak növekedését jelzi. A piac hazai szereplői számára kedvezőtlen euróárfolyam-változás egy részét, hosszú évek óta először, a gyártók kénytelenek voltak az áraikban is érvényesíteni. Jelentősen nőtt az energiahatékony termékek aránya az eladásokban.
A hűtőkészülékeknél az A+ vagy annál energiatakarékosabb termékek aránya 2008-hoz képest 25,2-ről 32,7 százalékra nőtt. Az elöltöltős mosógépeknél ugyanez 47-ről 52,5 százalékra nőtt, míg felültöltős gépet már nem is adtak el A-nál rosszabb energiabesorolással.
