"Ez nemcsak Toyota-ügy, ez a japán vállalatok ügye"

A Japán cégek - megriadva attól, hogy mekkora kárt tettek a Toyota autógyár hírnevében a visszahívási kampány és a problémákra adott késedelmes válasz kapcsán megfogalmazott éles amerikai kritikák - tanácsadókat és PR-szakembereket vettek fel, hogy közelebbről is megismerkedhessenek a válságkezelés elemeivel.

A válságmenedzselés az Egyesült Államokban nagy múltra visszatekintő szaktudomány, a szigetországban azonban viszonylag új diszciplína. A Toyota tengerentúli fiaskója - elemzők továbbra is találgatják, hogy a vállalat mikor és milyen mértékben lesz képes helyreállítani egykori hírnevét - hangos ébresztő volt a nemzetközi érdekeltségű japán cégek számára. Rájöttek: sokkal fürgébben kell reagálniuk a felmerülő problémákra.

A Weber Shandwick és a Fleishman Hillard, a világ két vezető PR-cégének szakemberei sorra járják a japán vállalatokat a feldolgozóipartól kezdve a szolgáltatási szektorig, hogy megtanítsák nekik: milyen tanulságai vannak a Toyota-ügynek, miképpen javíthatnak válságkommunikációjukon.

Shin Tanaka, a Fleishman Hillard japán igazgatója rámutatott: ez nemcsak Toyota-ügy, ez a japán vállalatok ügye.

A japán cégek irányítását, jóllehet globális jelenlétük hatalmas, még mindig szigorú vertikális szerkezet jellemzi, amelyben a döntések fentről lefelé, az anyaországtól külföldre haladnak, az információ áramlása a különböző vállalatrészek között korlátozott - írta a New York-i üzleti újság.

Akihiko Kubo, a Weber Shandwick japán vezetője kifejtette: Japánban a világon a legalacsonyabb a születési ráta, a hazai kereslet szűkül, ezért a cégek nemzetközi piacokat keresnek. A globális műveletekben nem alkalmazható a japán piacon működő modell - tette hozzá.

Hideyuki Yamamoto, a Japan Tobacco szóvivője - ez a harmadik legnagyobb japán cigarettagyártó cég, amelynek élelmiszeripari érdekeltségei is vannak - elmondta: megvizsgálják, tanulhatnak-e az amerikai válságmenedzselés módszereiből. Kifejtette, már elkezdték olyan rendszer működtetését, amelyben a cég hírnevét veszélyeztető rossz hírek a lehető leggyorsabban eljuthatnak a felső vezetéshez.

A Toyota a múlt héten hozta létre Üzleti Reform Kaizen (Fejlesztési) osztályát a belső és külső kommunikáció javítása céljából. A részleg vezetője - aki a fogyasztókkal, a részvényesekkel, a beszállítókkal, a médiával és a kormánnyal való kapcsolattartást is összefogja - közvetlenül Akio Toyoda elnöknek fog jelenteni. A vállalat ezenkívül a merev vertikális információáramlást horizontális kommunikációs csatornák megnyitásával akarja oldani.

WSJ - MTI Eco-->