Ezzel ráadásul újabb mélypontra került az ágazat abszolút értelemben is: már a 2005-ös szint kétharmadát sem éri el a kibocsátása, és a trend továbbra is lefelé tart. Korábban szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostanihoz hasonló hitelválságokat követően az építőipart éri a legsúlyosabb receszszió, erre a legutóbbi lakásépítési adatok is figyelmeztettek. Az építési engedélyek száma ugyanis még csak most kezdett zuhanni.
Az épületeken végzett munkák visszaesése volt a legfőbb oka a januári gyenge statisztikának: 20 százalékot meghaladó hanyatlást figyelt meg a hivatal ebben a körben. Eközben az egyéb építményeknél enyhe, 1,2 százalékos emelkedés volt éves összevetésben, ez nagyrészt az EU által finanszírozott állami beruházásokból adódott (metró-, vasút- és autópálya-építésekből). A 2005-ös csúcshoz képest azonban utóbbi területen is nagyjából az átlagnak megfelelő, 30 százalék körüli volt a csökkenés. A lényegi különbség, hogy itt egy év alatt ment végbe a zuhanás, az utóbbi három évben már enyhén emelkedett a termelés, ahogy az uniós pénzekből is egyre több érkezik az országba.
A szerződésállomány (főként az újonnan kötötteké) óvatos optimizmusra ad okot, mind az épületeknél, mind az egyéb építményeknél mintegy ötödé-vel bővült – igaz, alacsony bázishoz képest. Az újonnan kötött kontraktusoknál az állami beruházások miatt volt óriási, 40 százalékot meghaladó ugrás az egyéb építmények terén. Korábban viszont olyan szakértői vélemények jelentek meg, hogy a mostanihoz hasonló hitelválságból rendszerint az építőipar kerül ki a legnagyobb vesztesként. Már eddig is a szektor cégeit érintette a legtöbb felszámolás, és a körbetartozások, kérdés, hogy lehet-e még lejjebb süllyedni. BD