Túlságosan gyors a tempó!

A munkahelyi bizonytalanság, a segítő munkatársi kapcsolatok hiánya és az értékvesztés – ezektől stresszelünk leginkább. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet megállapításait erősítette meg friss kutatásában a Körvonal Alapítvány és a Gordio Csoport. A Pszichoszociális tényezők vizsgálata munkahelyi szervezetek középvezetőinek körében című elemzés 230 hazai menedzsert vizsgált, vajon mennyire bírják a rájuk nehezedő nyomást. Ahhoz, hogy a hazai vállalatok meg tudjanak felelni napjaink gazdasági kihívásainak, elkötelezett középvezetőkre van szükségük, akik képesek teljesítményük maximumát nyújtani és a céget támogatni a piactársakkal való küzdelemben. Kiderült, a válaszadók úgy érzik: a terhelés, a munka és magánélet, az egészségi állapot, tünetek témakörök a leginkább fejlesztésre szoruló területek. Szerintük a munkatempó elvárt mértéke bőven meghaladja a munkaadójuktól kapott jutalmat, méltányosságot és tiszteletet. Vagyis a válaszadók többsége úgy véli, nagy erőfeszítésre van szükség a munkahelyi követelmények teljesítéséhez, ám a menedzsment kevésbé jutalmazza azt. A magánélet és a munka összeegyeztetése, valamint a munkával járó érzelmi igénybevétel részben a fokozott munkatempó következménye. Ezek mellett a résztvevők általános egészségi állapota is kívánnivalót hagy maga után, a kiégés és a kimerültség veszélye is fennáll.

A stressz, a munkahelyi konfliktusok egyre nagyobb problémát jelentenek a munkahelyeken, befolyásolják a dolgozók munkahelyi jóllétét, közérzetét. A fokozódó nyomás következtében gyakoribb vitákon és konfliktusokon nincs miért csodálkozni: a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet már korábban megállapította, hogy a fokozódó stresszhatás működésbeli zavarokat okozhat. Gyakori az ingerlékenység, agresszió, figyelmetlenség, ez pedig a foglalkoztatónak is drága lehet. Az egészségi állapot romlásának következménye ugyanis a csökkent termelékenység, a gyakoribb munkahelyi hiányzás, az új munkavállalók toborzása és betanítása – ezek mind többletköltséget jelentenek a cégnek. Tehát a munkahelyi stressz csökkentése nem csupán egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is megfontolandó kérdés – összegzi a kutatás.

- A segítő munkatársi kapcsolatok hiánya

- Értékvesztés

- A képességgel arányban nem álló munkahelyi, elvárások

- Konfliktusos interperszonális kapcsolatok (munkatársakkal, főnökkel vagy a magánéletben)

- Túlzott munkateher

- Váltott műszak

- A segítő munkatársi kapcsolatok hiánya

- Értékvesztés

- A képességgel arányban nem álló munkahelyi, elvárások

- Konfliktusos interperszonális kapcsolatok (munkatársakkal, főnökkel vagy a magánéletben)

- Túlzott munkateher

- Váltott műszak -->