A gépipar már kezd magához térni

Nagyon nehezen lábal ki a válságból a zalai gazdaság, ennek az az elsődleges oka, hogy már a krízis előtt is meglehetősen gyenge volt – ad nem túl szívderítő látleletet Mazzag Ferenc, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. A hatalmas számú kis- és középvállalkozás – jelentős részük persze kényszervállalkozás – pedig különösen rossz helyzetben van. Felélték a tartalékaikat, elapadtak a megrendeléseik, zsugorodtak a piaci lehetőségeik, tőkehiánnyal küszködnek, hitelt vagy nem, vagy csak kemény feltételek mellett tudnak felvenni. A gépipari cégek ugyan már elérték a lejtő alját, itt mutatkoznak már az élénkülés jelei, viszont az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatás továbbra is kritikus hónapokat él át. Ennek az az elsődleges oka, hogy a szomszédos országokban is recesszió van. Korábban ugyanis számos hazai építőipari cég kapott szlovéniai megrendeléseket, ezek a munkák azonban a válság miatt a minimumra csökkentek. S most már kevesebb osztrák jár át hozzánk – mondja Mazzag Ferenc – fodrászhoz, autószerelőhöz, bevásárolni. A falvak kisebb boltjai pedig csapásként élik meg, hogy megjelentek a községekben a nagyobb üzletláncok mobil boltjai, amelyek olcsóbb termékeikkel elcsábítják a vásárlókat.

A kkv-k a termelő multikban sem bízhatnak, egyre kevesebb lehetőségük nyílik a beszállításra. A megyében egyébként is csak két igazán jelentős nagyvállalkozás van. A nagykanizsai General Electric azonban folyamatosan építi le a termelését, s küldi el a dolgozóit. A zalaegerszegi Flextronics pedig nem képes állandóan nagyobb létszámban foglalkoztatni. Ha kap megrendelést, akkor vesz fel dolgozókat, ha viszont nem, akkor kénytelen őket utcára tenni. S bár a két nagyobb városban és környékén is vannak gondok, ennél súlyosabb a helyzet az aprófalvas térségben: Lenti és Pacsa, illetve a vonzáskörzetük még nehezebben talál megoldást a problémáira. Tehát a viszonylag kis megyén belüli fejlettségbeli különbségek is megnehezítik az egységes fellépést a válság ellen. S átokként ül a megyén a nagyarányú munkanélküliség is.

A kamara persze mindent megpróbál, hogy segítséget nyújtson – fogalmaz az elnök –, de a lehetőségeik pénz hiányában meglehetősen korlátozottak. Vannak azonban eredményeik. A szervezet hatékony munkájának is köszönhető, hogy tavaly 30 százalékkal nőtt a Széchenyi-kártya-igénylések száma, amellyel hitelhez juthatnak a cégek. Szerveznek tanácsadásokat, konferenciákat, piackutatást, segítenek a pályázatok megírásában. A kamara az önkormányzatokkal együtt próbált befektetőket szerezni, egyelőre kevés sikerrel. De lobbizott azért is, hogy csökkenjen a helyi iparűzési adó (hipa) nagysága. Ennek hatására több városban másfél millió forint bevételig nem szednek ilyen adót az önkormányzatok. Ám ez csak a legkisebbeknek jelent könnyítést.

Épp a hipa eltörlését tekinti Mazzag Ferenc a kormány egyik legfontosabb feladatának. S további adó- és a béreket terhelő járulékcsökkentést is szorgalmaz a versenyképesség növelése érdekében. S úgy véli, hazai és uniós forrásokat kell a gazdasági élénkítésre fordítani. Azt is szeretnék elérni, hogy Zala megye északi része – ezzel együtt Vas déli területe – is bekapcsolódhasson a gyorsforgalmi úthálózatba. Épp az autópálya hiánya akadályozta meg például, hogy a Daimler a zalai megyeszékhelyen építse fel Mercedes-gyárát. VG