A jó adottság kevés

A hazai áramigény tavaly 2008-hoz képest 5,2 százalékkal csökkent, ám ez év elején már élénkült a piac, igaz, inkább a hideg, mint az ipar növekedése miatt – mondta Tihanyi Zoltán, a Mavir igazgatója egy minapi, a megújuló energiával foglalkozó MEE-konferencián. A megújulók terjedését több tényező is nehezíti, például a villamosenergia-rendszer szabályozása. A hazai beépített erőművi kapacitás (9200 megawatt) negyede ugyanis egyáltalán nem szabályozható, a többi jelentős része is csak kevéssé és lassan. Ez főleg a leszabályozásoknál komoly gond, mellesleg évi akár 20 milliárd forint kiadást is okozhat. Gyakran még a paksi atomerőművet is vissza kell terhelni, érdemes vizsgálni a megújulókat, így a szélenergiát is.

Jelenleg 200 megawattnyi szélkerék üzemel az országban, az év végére elérheti a 300 megawattot. A kiadott engedélyek ezenfelül további 410 megawatt szélerőművi kapacitás építését teszik lehetővé, ám ennek az energiaforrásnak a növelése számos rendszerszabályozási problémát okoz. A szélerőművek átlagos kihasználtsága 20 százalékos, de rendkívül ingadozó, vagyis a forrásoldalon romlik a tervezhetőség, több tartalékra van szükség. Tihanyi Zoltán szerint ezért a rendszerszabályozás oldaláról rendkívül fontos, hogy a jövőben milyen hatásfokú és szabályozhatóságú új erőművek épülnek. A hazai erőműpark átlagéletkora jóval 20 év feletti, nagy részük rossz hatásfokú, elavult. Át kell tekinteni a támogatási rendszert is, mert az egész energiastruktúrát egységes rendszerben kell kezelni.

„Világszerte bő háromszáz cég gyárt napelemet, a tavalyi termelés meghaladta a 8000 megawatt kapacitást. Ennek köszönhetően a napelemek kiskereskedelmi ára az utóbbi években jelentősen esett” – jelezte Herbert Ferenc, az Óbudai Egyetem kutatója. Magyarországon 2003 óta élénkül a piac. Ugyanakkor a nagyobb teljesítményű ipari beruházásoknál érdemes előtérbe helyezni a napkövetős rendszereket, amelyek a hazai mérések szerint akár 60 százalékkal több áramot tudnak előállítani, mint a fix telepítésűek, holott a nemzetközi tapasztalatok csak 40-42 százalékos növekedésről beszélnek.

Ezer lakosra vetítve a biogáztermelésben az európai országok tekintetében is az utolsók között vagyunk, bár jól állunk biogázalapanyag-potenciállal. Akár a teljes magyar energiaigény 45 százaléka fedezhető belőle, miközben az energiastratégia alig 1,2 százalékos részaránnyal számol – hívta fel a figyelmet Kovács Kornél, a Szegedi Tudományegyetem professzora. A biogáz- termelésnél egyfajta újrahasznosításról, mikrobiológiai táplálékláncról beszélünk. A biogáz használható hő- és villamosenergia-termelésre, de üzemanyagként is hasznosítható. Hazai elterjedését gátolja és lassítja, hogy számtalan társadalmi, döntéshozói problémával kell szembenézni, hiányzik a gazdaságpolitikai elkötelezettség, kaotikus a szabályozás, az engedélyezés, és egymásnak ellentmondó törvények nehezítik a biogázüzemek létesítését. Mégis elindult a fejlődés: 2002-ben épült az első biogázüzem, mára pedig már tízre nőtt a számuk, és 44 további biogázüzemre kértek engedélyt.