A kispénzű németek kedvelik a magyar gyógykezeléseket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A német betegbiztosító intézet tanulmánya kimutatta, hogy a gyógykezelésre szorulók öt százaléka külföldön megy kórházba vagy szanatóriumba. Néhány évvel ezelőtt ez az arány alig egy százalék volt.
Mindez összefügg azzal, hogy az Európai Unió keretében globalizálódott az egészségügyi hálózat. Kiváltképpen az egykori vasfüggönytől keletre fekvő országok kínálnak egyre fejlettebb gyógyászati lehetőségeket.
A betegbiztosító most közétett tanulmánya szerint a külföldi kezeléseket legnagyobb számban a viszonylag alacsony nyugdíjból élő idősebbek veszik igénybe. Ők elsősorban Lengyel- és Csehországban, valamint Magyarországon vonulnak kórházba, illetve szanatóriumba.
A felmérés megállapította azt is, hogy a gyógyturizmusban nemcsak az anyagi feltételek játszanak komoly szerepet, hanem az a tény is, hogy ezek az országok már a múltban is csalogatták - főleg gyógyfürdőikkel - a német közönséget. Karlsbad, Pöstényfürdő vagy Hévíz ugyanis már az első világháború előtt fontos európai gyógyászati központ volt.
A tanulmányból azonban kiderült az is, hogy a vasfüggönytől keletre fekvő országok fogászati, vagy más egészségügyi kínálatainak igénybevételénél fontos tényező a keletnémet múlt is, mert 1989 előtt az NDK lakói legfeljebb az akkori szocialista tábor tagállamaiba látogathattak el, és a legtöbben jó emléket őriznek ezekből az országokból.
Kivételt Magyarország képez, amely iránt -- legalábbis egészségügyi szempontok alapján - a volt NDK lakói ugyanúgy érdeklődnek, mint a nyugatnémetek.
