Aggasztóan kevés gyermek születik hazánkban

A demográfusok szerint akkor remélhető, hogy 2050-ben a mai szinten marad az ország népessége, ha a termékenység színvonala tartósan 1,7 felett alakul, az átlagos élettartam pedig eléri a nyolcvan évet. Szükség lenne továbbá arra is, hogy évente 25 ezren vándoroljanak be Magyarországra.

A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) is aggasztónak tartja a magyarországi demográfiai folyamatok alakulását, és átfogó programot kezdeményezett a helyzet javítására. A GSZT tanulmánya szerint Magyarországon 2021-ben már több mint hárommillió idős emberről kell gondoskodni, s ez megfelelő létszámú, gazdasági teljesítőképességű aktív korú és egészséges népesség nélkül megoldhatatlan feladat.

Hablicsek László demográfus, a tanulmány egyik szerzője úgy véli, hogy a gazdaságihoz hasonlóan népesedési konvergenciaprogramot kellene készíteni a demográfiai folyamatok kedvező befolyásolása érdekében.

A kutató hangsúlyozta, hogy az ország népesedési helyzete aggodalomra ad okot, mert szinte minden elemében kihívások vannak. Példaként említette, hogy a lélekszám éppen csak hogy tízmillió felett van, és hamarosan az alá is kerülhet. A korösszetétel előnytelenül változik, egyre több az idősebb korosztályhoz tartozó, 2007-től pedig már új folyamat, hogy nemcsak a fiatalok száma csökken az idősekével szemben, hanem a középkorosztályé is mérséklődik. Ebből kiindulva milliós nagyságrendűre prognosztizálható az aktív korosztály létszámcsökkenése a következő húsz évben – tette hozzá.

A magyarországi gyermekvállalás alacsony szintű, ugyanakkor évente 15 ezresre tehető a migrációból származó „nyereség”, de ez csak részben mérsékli az ország népességének csökkenését. A tanulmányban szerepel, hogy a hazai cigány népesség gyors ütemű integrálása sürgős feladat. A 2001. évi átlagos gyermekszám a roma népességnél 2,9, azaz száz nő 290 gyermeket szül élete során.

A Demográfiai Portré 2009 című kiadvány 12 dimenzióban vizsgálja meg a magyar demográfiai helyzet problematikáját. Ilyenek például az öregedés, a válás, a gyermekvállalás vagy éppen a párkapcsolatok jellegzetességei is. Az első házasságkötések számaránya jelentősen romlott 1990 és 2007 között. Míg 1990-ben a hajadon nők 77 százaléka tervezte, hogy házasságot köt, ez mára 45 százalék körüli mértékre esett vissza. Ennek oka – a kiadvány egyik szerzője, Spéder Zsolt szerint – az élettársi kapcsolatok előretörése. Tény, hogy 1998 óta a teljes termékenységi arányszám 1,3-re esett vissza, miközben egyes volt szocialista országoknak sikerült a rossz mutatókat javítani; Észtországban ez az érték 1,6.

Eközben nő a gyermektelen párok száma. Míg az 1965-ben született nők körében 12 százalék volt a gyermektelenségi arányszám, az 1975-ben született és azonos kort megélt hölgyek esetében már 30 százalék ez az érték. Hasonlóan rossz a helyzet a tervezett és a meg nem született gyerekek dimenziójában is. A három éven belül gyermeket akarók 31,7 százaléka tudta megvalósítani ezeket a terveket, 68,3 százalékuknak nem sikerült elérni a kívánt célt.

A most kormányt alakító Fidesz kiemelt feladatának tartja a családtámogatási rendszer átalakítását, benne a családi pótlék rendszerének, a gyes és a gyed folyósításának a megváltoztatását. VG