Budapestre jöhet az Elcoteq

Az európai szintű gyártás után a székhelyét is Magyarországra tenné át az Elcoteq SE – tudta meg a Világgazdaság a társaság igazgatóságának az elnökétől, Jorma Vanhanentől. Európa legnagyobb szerződéses elektronikai (EMS) gyártóját finn üzletemberek alapították, a részvények egy része azóta a tőzsdén is forog. A cégvezetés azonban öt éve úgy döntött, hogy az adminisztrációs központot Helsinkiből Luxembourgba telepíti át. Már akkoriban is felmerült a budapesti székhely terve, de végül másként döntöttek. „Akkor még sokkal több európai gyárunk volt, a piaci helyzet is más volt, mint manapság” – indokolta az akkori lépést az elnök. Hozzátette: Finnország földrajzilag Európa perifériáján van, a székhelyváltást azért tartották szükségesnek, hogy közelebb kerülhessenek az ügyfelekhez, a finanszírozási piachoz és a szállítókhoz.

Az utóbbi másfél évben a válság megtépázta az EMS-ipart, az Elcoteqnek is ehhez kellett igazodnia, ami több gyártóhely – főként európai üzemek – bezárását jelentette, egyidejűleg felértékelve a hosszú évek alatt Pécsett kiépült bázist.

Az Elcoteq globális stratégiájában Magyarország szerepe felértékelődött – mondta Jorma Vanhanen. Kérdésünkre, hogy az áttelepülési tervnek van-e köze ahhoz, hogy a közelmúltban Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját is felkérték az igazgatóság tagjának, az elnök így válaszolt: „Igen, a döntéshozatal támogatásához most szükségünk van olyan nemzetközileg elismert szakértőre, aki kiválóan ismeri a magyarországi gazdasági folyamatokat és üzleti környezetet. Csányi Sándort sokoldalú és elismert üzletemberként, bankárként tartják számon. Az Elcoteqnek a finanszírozását is meg kell újítania, ebben Magyarországon működő bankok és egyéb Magyarországhoz kötődő pénzügyi szervezetek is szerepet kaphatnak.”

Az elnöktől megtudtuk, a székhely kérdésében még az idén megszületik a döntés, és ha ránk nézve pozitív előjellel, akkor további magyarországi bővítési lehetőségekkel számolhatunk. A válság nyomán tavaly a felére csökkent a Pécsett foglalkoztatottak létszáma, ez jelenleg 3500 fő. A múlt év végén a Philips LED-világítástechnikai részlegével kötött globális megállapodás érinti a baranyai gyártást is. További bővülést hozhat a Nokiával és a Huaweijel való együttműködés, az előbbiben a mobiltelefonok szervizét vállalja az Elcoteq, az utóbbiban hálózati berendezések gyártása kezdődhet a távol-keleti cég számára.

Az elmúlt hetekben újabb nagy márkákkal állapodott meg az anyacég, a Sharp és a Microsoft okos telefonok összeszerelésével bízta meg az Elcoteqet. A gyártás kezdetben a társaság kínai üzemében indul, de Jorma Vanhanen nagy és hosszabb távú projektet remél a szerződéstől, ez azt jelenti, hogy a későbbiekben egyéb üzemeket is – például a pécsit – bevonhatnak a megrendelés teljesítésébe. A Microsoft egyelőre a kínai piacra szánja a készülékeket, de a Sharp jelezte, hogy Európában is piacra kívánja dobni a telefonokat, így logikus lehet a baranyai üzem bevonása.

Az iparág az elnök szerint ismét növekedésnek indult, igaz, nem a korábbi években megszokott két számjegyű mértékben. A válság átalakította a piaci szerkezetet, ez stratégiaváltásra késztette az Elcoteqet is. A hagyományos bérgyártás mellett egyre több megrendelő kér üzleti partnerétől értékesítés utáni szolgáltatást (After Market Service – AMS), beleértve a készülékek javítószervizét is. Ez utóbbi szegmens még az EMS-nél is gyorsabban fejlődik. Az ebből származó bevétel kisebb ugyan, de nagyobb a hozzáadott érték, ez jobban segíti a jövedelmezőség javítását. „Márpedig az Elcoteqnél ez most az egyik legfontosabb elvárás” – emelte ki Jorma Vanhanen. Mint hozzátette, természetesen odafigyelnek a bevétel növelésére is, de azzal tisztában vannak, hogy az áramvonalasítás után nem elsődleges cél a 2008-as év 4 milliárd eurós szintjének elérése. Az újabb megrendelések a számítások szerint mintegy 150 millió euróval növelik az előző évet másfél milliárd eurós bevétellel záró nagyvállalat forgalmát.

Az adó előtti eredmény és a részvényekre jutó hozam pozitívba váltott, az előbbi 63,0 millió euró (2009-ben –49,9 millió volt), az utóbbi –1,40 euróról 1,22 euróra javult. A bruttó adósságállományt sikerült 105 millió euróval csökkenteni.

Az adó előtti eredmény és a részvényekre jutó hozam pozitívba váltott, az előbbi 63,0 millió euró (2009-ben –49,9 millió volt), az utóbbi –1,40 euróról 1,22 euróra javult. A bruttó adósságállományt sikerült 105 millió euróval csökkenteni.-->