Friss forrás kell a vállalkozásoknak

Rossz. Ezzel a lakonikus, de sok mindent elmondó szóval kezdte a válaszát Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) elnöke, amikor arra kértük, ismertesse, milyen helyzetben van a megye és székhelyének gazdasága. Indoklásképp elmondta: míg 2004-ben, uniós csatlakozásunk idején csak két régió tartozott az EU legszegényebb területei közé, most már négyen fürödhetnek ebben a kétes dicsőségben. Ez utóbbiak közé tartozik Dél-Dunántúl is, bár tény, Baranya megye van még a legjobb állapotban, Tolnában, Somogyban még nagyobbak a gondok, ha a GDP-t, a beruházások volumenét, a munkanélküliség nagyságát tekintjük.

Az is igaz, hogy az ország fejlettebb területei jobban megszenvedték a válságot, ezekben a régiókban minden szempontból nagyobb volt a visszaesés, de a krízis csökkenésével, elmúltával e területeken lehetőség van az újbóli nagyobb fejlődésre, hiszen ennek adottak az alapjai. Ezzel szemben a Tiszántúl nagy részén, Észak-Magyarországon s Dél-Dunántúlon folytatódott a lemorzsolódás, és meghatározó nagyságú tőkebefektetés hiányában kevés az esély, hogy rövid távon megkezdődhet a térségek felzárkózása – fogalmazott Kéri István.

Pedig 2005-ben jó esélye volt Baranyának, hogy az Életminőség pólus meghirdetésével kitörjön. Az egészség-, a környezetipar, valamint a kultúra fejlesztését célul kitűző programsorozatot alaposan megtervezték, előkészítették, ám éppen a végrehajtás kezdetekor tört ki a világválság. Ettől függetlenül persze számos eredményt sikerült elérni. A kamara hatékony közreműködésével megalakult a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. (EIK), ennek az a feladata, hogy hidat képezzen a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra közt, kiszolgálva a gyártói és forgalmazói megrendeléseket. Az új intézmény az eddig elszigetelten működő, az egészségügyi alapkutatásokra épülő alkalmazási fejlesztéseket végző cégeket tömöríti együttműködő egységekbe, klaszterekbe. Az EIK szerteágazó kapcsolatrendszerén keresztül a regionális innovációs kapacitás hatékony kihasználását teszi lehetővé. A központ négy szakterületen – az emberi gyógyítást, a gyógyszerfejlesztést elősegítve, a neurobiológiához és a táplálkozástudományhoz kötődően, illetőleg a protézis, implantátum és műszer-, eszközfejlesztés területén – láthatja el ezeket a feladatköröket. A stratégia elkészültekor már 78 generált projektet regisztráltak 160-170 milliárd forint értékben. Most 60-70 megvalósításánál tartanak, s ezek összege csaknem 100 milliárd forint.

A PBKIK menedzselésével készült egy gazdaságfejlesztési stratégia is a megyében. Az elnök ugyanis azt tapasztalta, a vállalkozóknak szükségük van arra, hogy legyen egy fogódzójuk, legyen mihez csatlakozniuk. Aktívabbak, kezdeményezőbbek ilyenkor – állítja. Ám a kamara kezdeményezésére konkrét lépések is történtek az elmúlt időben annak érdekében, hogy könnyebb legyen a vállalkozások helyzete. Pécs, Mohács és Szigetvár önkormányzata olyan döntést hozott, hogy segíti a Gazdaságfejlesztési operatív program pályázatain nyertes kkv-knak előteremteni a saját erőt azáltal, hogy ezek – legfeljebb 15 százalékkal – kevesebb helyi iparűzési adót fizetnek (ez Pécsett két év alatt százmillió forintos keretet jelent).

Rá is fér a támogatás a gazdasági szféra szereplőire – mondja Kéri István –, hiszen alig tudnak friss forráshoz jutni. Azt különösen sérelmezi, hogy a bankok még azoknak sem adnak hitelt, azoknak sem hosszabbítják meg a szerződéseiket, akik az elmúlt években pontosan törlesztették tartozásaikat, ha olyan kritikus ágazatokban tevékenykednek, mint például az autókereskedés, építőipar. Így hiába van piacuk, nyersanyaguk, hiába vannak szakembereik – tehát gond nélkül tudnának termelni –, ha a működéshez nélkülözhetetlen forgótőkét nem képesek előteremteni. A kamarai elnök szerint az új kormánynak sürgősen megoldást kell találnia erre a problémára. VG