A szaktárcának benyújtott és a légiközlekedési kollégiumnak is bemutatott javaslat különösen aktuálissá vált az izlandi eredetű hamufelhő miatt Európa-szerte kialakult helyzetben.
Amióta repülés létezik, a légtérben nem alakult még ki olyan különleges mint amilyen április közepén a vulkánkitörés következtében Európa nagyobbik részét elborító sűrű hamufelhő miatt keletkezett. Horváth Zsolt Csaba elmondta, hogy az uniónak sem volt kész eljárásrendje ilyen esetekre. A rendkívüli helyzetekre vonatkozó részletes európai szabályozás most készül, és ebben a munkában részt vesz az NKH is. Intenzív konzultációk folynak, május elején például Magyarországra látogat a légügyi világszervezet, az ICAO elnöke is.
A vulkáni felhő lehetséges hatásait a vulkáni hamuval foglalkozó londoni központ (Volvanic Ash Advisory Centre) modellezte. Kockázatelemzést végeztek, számítógépen modellezték, hogy a hamufelhő hol milyen koncentrációban fordul elő, s ennek milyen hatása lehet a repülés biztonságára. A magyar légügyi irányítás ezeket az elemzéseket vette alapul, amikor elrendelte, majd részlegesen, végül teljesen feloldotta a repülés tilalmát a magyar légtérben.
Az európai hatóságok nagyjából egyformán, de nem egységesen reagáltak a hamufelhő okozta kockázatra. Az Euroontrollal és a Hungarocontrollal egyeztetett döntéseinkben a legfontosabb szempont az utasok biztonsága volt. Ezért az első napokban csak kétféle intézkedés volt lehetséges: a légtér teljes zárlata, illetve annak felszabadítása. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatta a hatóságot a felhő érkezéséről, területi elhelyezkedéséről és a hamu koncentrációjáról. Voltak olyan időszakok, amikor a hazai légtér nagyobb részén éppen tiszta volt a levegő, de a légitársaságok hiába kaptak volna felszállási engedélyt, hiszen szinte valamennyi célállomás irányában és fölötte repülési tilalom volt érvényben. A hatóság a kritikus időszakban engedélyezte a légi mentést Magyarországon, mert az életmentést az ismert kockázatnál fontosabbnak ítélte meg.
Ebben a helyzetben az unió miniszteri tanácsa és az Eurocontrol ideiglenes eljárásrendet javasolt a nemzeti hatóságoknak, és ez érvényes ma is mindenütt, így hazánkban is. Ez az intézkedés a súlyos szennyezés miatti teljes zárlaton és a tiszta égbolt melletti szabad repülésen kívül egy harmadik lehetőséget nyitott meg: bevezette a potenciálisan szennyezett légtér fogalmát. Ebben az esetben fokozott karbantartásra és ellenőrzésre hívják fel a légitársaságok figyelmét, azok pedig maguk dönthetnek arról, hogy élnek-e repülés szabadságával. Ez a lehetőség katonai tesztrepülések eredményei alapján nyílt meg. Speciális repülőgépek berepültek a sűrű hamufelhőbe, s regisztrálták a pilótafülke ablakán és a hajtóműben keletkezett károkat. Április közepétől a légiközlekedési hatóság az OMSZ-től hatóránként érkező helyzetjelentések alapján értékeli az aktuális helyzetet.

A hatályos légügyi törvényt 1995-ben fogadta el az Országgyűlés. Azóta Magyarország belépett az Európai Unióba, a kontinensen liberalizálták a légi szolgáltatásokat, többszörösére növekedett a diszkont-légitársaságok száma. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei által kidolgozott új légügyi törvény koncepciója ennek a csaknem minden tekintetben megváltozott helyzetnek a szabályozási hátterét kívánja elősegíteni. MK