BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ideje alaposan megnézni a dátumot a sárga csekken

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Magyar Nemzeti Bank rendelete nyomán május elsejétől változtak a csekkes befizetésre vonatkozó szabályok. A módosítást az MNB az európai uniós jogharmonizációval indokolja, a Világgazdaság Online által megkérdezett fogyasztóvédelmi szervezet szerint viszont az intézkedés a postától más fizetési módok felé tereli a fogyasztókat, akik ezzel nem feltétlenül járnak jól.

Május elsejétől megváltozott a csekkes befizetésre vonatkozó szabály. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint az ilyen módon történő fizetéseknél a teljesítés az a nap volt, amikor a csekket a postán feladták. A hónap elejétől ez a kitétel nem érvényes, így a teljesítés dátuma az a nap, amikor az adott összeg a kedvezményezett számlájára megérkezik.

Megkérdeztük az MNB-t, miért volt szükség erre a módosításra? A jegybank sajtóosztályának tájékoztatása szerint az ok egy 2009.november 1-től a nemzeti jogba átültetett európai uniós irányelv, amely harmonizálja a pénzforgalom szabályozását. Ennek megfelelően az MNB már korábban is létező, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét is át kellett alakítani. A jegybank megfogalmazása szerint ennek során törölték azokat a szabályokat, amelyek nem feleltek meg a kor követelményeinek, így azt a kitételt is, amely úgymond pozitív diszkriminációt biztosított a sárga csekkes befizetés számára.

Így a sárga csekkre is, mint minden más Magyarországon és EU-ban létező fizetési módra (átutalás, készpénzátadás, beszedés) az az általános szabály vonatkozik, hogy a fizetés megtörténtének dátuma az a nap, amikor az összeget a kedvezményezett megkapta. Az MNB hangsúlyozta: a pénzforgalmi rendelettől törvény vagy a felek egyéni megállapodása alapján el lehet térni. Eltérő törvényi szabályozásra példa az adózás rendjéről szóló törvény változatlan rendelkezése, miszerint készpénzfizetés esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

Az MNB hozzátette: annak sincs akadálya, hogy a felek például a közüzemi szerződésben a továbbiakban is úgy állapodjanak meg, hogy sárga csekk használata esetében a szolgáltató változatlanul a postai befizetés időpontját tekinti a fizetés teljesítési időpontjának.

Ami a közüzemi szolgáltatókkal való megállapodást illeti, a Posta tapasztalatai szerint több szolgáltató eddig nem hajlott arra, hogy megfelelően informálja a fogyasztókat a változásról, illetve, hogy továbbra is a befizetés időpontját tekintse teljesítésnek. Évente mintegy 3 ezer milliárd forintot mozgatnak a Postán keresztül, ennek 70-80 százaléka csekk segítségével történik. Tomecskó Tamás, a Posta szóvivője leszögezte: nem tartanak attól, hogy a szabályozás elriasztja az ügyfeleket, mivel felméréseik szerint a lakosság jelentős része a likviditás menedzselésének fő eszközének a csekkes fizetést tartja.

Ráadásul – szintén a Posta kutatása szerint – a háztartások többsége, de a cégek egy része is akkor tudja magát biztonságban, ha a számlák mellé tűzheti a feladóvevényt és elteheti a fiókba. A Posta munkatársa hozzátette: nem jelent gondot az új szabály, mivel a Posta tudomása szerint mindig teljesítette a határidőre vonatkozó követelményt: a csekken befizetett pénzek két nap múlva a kedvezményezetthez érkeztek. Mint mondta, a fogyasztók hamar hozzászoknak majd, hogy két nappal a feltüntetett határidő előtt adják fel a csekkeket.

Tomecskó Tamás hozzátette: az idei évben ugyan eddig alacsonyabb a pénzforgalmuk, mint a tavalyi év azonos időszakában, de ez főként a válság miatt megszaporodó kintlévőségeknek tudható be, a lakosság pedig előbb-utóbb utoléri magát.

Nem feltétlenül ért egyet ezzel a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME). A szervezet úgy látja, az új szabályozás következménye lehet, hogy a fogyasztók a csekkről más fizetési módra, például banki átutalásra térnek át. Ez szerintük hosszabb távon növelheti a pénzügyi tudatosságot, mivel így a fogyasztók megismernek más pénzügyi lehetőségeket is. Akár pénzt is takaríthatnak meg, ha egy-egy fizetést inkasszóval bonyolítanak, nem pedig a kártyáról levett pénzzel mennek csekket befizetni.

Azonban a FOME szerint nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik nem tudnak más fizetési módot igénybe venni, mint a postai csekk. Ilyenek a vidéken élő idősek, aki a nyugdíjukat nem bankszámlára, hanem postai úton, készpénzben kapják. Számukra nehézséget jelenthet a rendelet módosítása.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.