Megállítható a kockázatos érelmeszesedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA koleszterinnek az érfalban történő felgyülemléséhez azonban többféle egyéb kóroki tényező fennállása is szükséges. Így a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség révén a koleszterintől függetlenül is károsodik az érfal szerkezete, és a reparációs, védelmi lehetőségek kimerülése folytán idővel a koleszterinlerakódás nem védhető ki, különösen akkor, ha a vérben lévő koleszterin szintje is magas. A következőkben a folyamat felgyorsul, miután az el nem takarított koleszterin gyulladást okoz, hiszen „nem odavaló, idegen” jellege révén a szervezet, vagyis az érfal gyulladásos folyamat segítségével próbál megszabadulni tőle.
A gyulladás mértékét ugyanakkor az érfalat egyébként is károsító egyéb tényezők (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás stb.) is tovább fokozhatják, amelyek révén a gyulladás nem a gyógyulás elősegítésének irányába fordul, hanem az érfali szerkezet jelentős pusztulásához vezet. A koleszterin sárga plakkok formájában egyre nagyobb mennyiségben halmozódik fel a károsodott érfal belső felületén, és egy kiváltó tényező hatására, amely lehet magasvérnyomás-kiugrás, stresszállapot, akár infekció is, megreped, hiszen ezeket a lerakódásokat csupán vékony hártya fedi be, így rendkívül sérülékenyek. Ez a történés a katasztrófa első lépése, hiszen vérrögösödést vált ki, azaz a szervezet ezt a „belső sebet” igyekszik vérlemezkék által befedni, azonban az ér helyi állapotától függően a rög olyan nagyságot is elérhet, hogy szinte teljesen elzárja az ér nyílását, és a mögöttes területeken a véráramlás hiánya elhalást eredményez, azaz szívinfarktus vagy agylágyulás jön létre.
A vázoltak alapján tehát a koleszterinnek mind a folyamat kiváltásában, mind pedig annak fenntartásában igen jelentős szerepe van, és nem véletlen, hogy értékének csökkentése rendkívül fontos alapfeladattá vált a szív- és érrendszeri betegségek megelőzési lehetőségeit tekintve. A vérben lévő koleszterin értékét részben a felvett táplálék, részben a máj koleszterintermelése határozza meg, míg a koleszterinnek a vérből történő kiürülési lehetőségei is fontos szerepet játszanak.
A táplálkozás során a koleszterinszegény étrend révén egy 10-15 százalékos vérkoleszterinszint-csökkentést tudunk elérni. Az ételekben lévő zsírmennyiség és szénhidráttartalom visszaszorítása útján közvetve azonban jóval nagyobb mértékű koleszterinszint-mérséklést válthatunk ki, miután ezek képezik a májban történő koleszterintermelés alapját, tehát ez utóbbi élelmiszer-összetevők redukálása jelentősebb hasznot hoz, de ezzel is csupán összességében kb. 15-20 százalékos a csökkenés maximális mértéke, amely egyénileg igen változó mértékű. Fontosabb tehát a koleszterinképződés viszszaszorítása a májban, amit elsődlegesen az úgynevezett szta-tinvegyületekkel valósíthatunk meg.
Az életévek előrehaladtával sajnálatos módon a szervezet koleszterinkiürítő kapacitása megfogyatkozik, és ezáltal folyamatosan emelkedik a koleszterinszint. A szintézist befolyásolhatjuk, a kiürülés elősegítésére jelenleg csak kísérletek történnek, tehát a gyakorlati életben még nem számíthatunk erre.
A sztatinvegyületek igen jelentős mértékben, akár 50-60 százalékban is képesek mérsékelni a káros koleszterin szintjét, egyúttal többségükben növelik a védő koleszterin értékét. A sztatinok e kedvező tulajdonságuk mellett gyulladáscsökkentő potenciállal is rendelkeznek, mivel a koleszterin előanyagai is érfalkárosítók, és ezek termelődésének párhuzamosan történő gátlása jelenti a további előnyt. Az erőteljes koleszterinmérséklés és a kifejezett gyulladáscsökkentő hatás a legújabb generációs, leghatékonyabb sztatinvegyület esetében mérföldkövet jelentő fordulatot hozott az érelmeszesedés kezelésének vonatkozásában. A szívkoszorúérben végzett ultrahangos érfalvizsgálatok alapján a rosuvastatin az ott lévő koleszterinplakk-lerakódások csökkenését, azaz visszaszorítását eredményezte.
Az előre tervezett és a plakkok sorsának felmérését célzó Asteroid vizsgálat bizonyította be az orvostudomány történetében először, hogy az atherosclerosis folyamatait tekintve nemcsak a további rosszabbodás meggátlása, hanem a kóros eltérések viszszaszorítása, sőt meggyógyítása is lehetséges a kezeltek nagy részénél, amely eredmény napjaink új vívmányai közé tartozik. A kiemelkedő hatékonyságú koleszterinszint- és gyulladásredukció kettős történésének előnyét mutatta meg egy másik tanulmány is. A Jupiter vizsgálat során 50-60 év körüli, normális koleszterinszintű, de emellett más kockázati tényezők (lásd a korábban felsoroltakat) folytán létrejött, érgyulladásra utaló laborérték (emelkedett CRP-szint) esetén alkalmazott rosuvastatinkezelés két éven belül megfelezte a szív- és érrendszeri események számát.
Összességében tehát megállapítható, hogy az érelmeszesedést tekintve mind a kockázati állapot feltérképezésében, mind ennek kezelésében jelentős haladásnak lehetünk szemtanúi.
A szerző egyetemi tanár, HM Állami Egészségügyi Központ, II. Belgyógyászati Osztály
