Visszaüthet a spórolás

Súlyos következményei lehetnek annak, hogy a gazdálkodók a műtrágya-felhasználás csökkentésével próbálják kiadásaikat csökkenteni. Ez pont ellentétes az európai trenddel: mivel pontosan érezhető, hogy a gabona ára a nemzetközi piacon nem fog emelkedni, ezért a műtrágya mennyiségét emelték az európai termelők, hogy növeljék a termés menynyiségét, és megtartsák gazdálkodásuk eredményességét – hívta fel a figyelmet Bige László. A Bige Holding Csoport vezetője, egyben az egyetlen hazai nitrogénműtrágya-üzem, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa lapunknak elmondta: különösen a kis- és közepes vállalkozások igyekeznek spórolni a kemikálián: ebben a szegmensben drámai visszaesés következett be a piacon az elmúlt évben. A csökkenés az NPK műtrágya esetében elérte a 60 százalékot ebben a körben.

Az összes felhasznált műtrágya mennyisége tavaly 33–40 százalékkal maradt el az előző évitől: a szokásos másfél millió tonna most alulról súrolja az egymilliót. Bige László szerint ezzel Európában egyáltalán nem jellemző helyzet állt elő Magyarországon. Összehasonlításképpen: Németországban hektáronként 220-240 kilónyi hatóanyag kerül a vetésre. Nálunk ezzel szemben 80 kilogramm ez az érték.

A kisebb felhasználás Bige László szerint finanszírozási problémákra vezethető vissza. Erre pedig a válság, illetve a termények nyomott ára a magyarázat. Amíg jelentős készletek vannak még raktáron, a kereskedők sem vásárolnak, és a bankok nem szívesen finanszírozzák az ágazatot. Támogatás műtrágyavásárlásra nem jár az Európai Unióban, ám – tette hozzá Bige László – máshol nem küzdenek ilyen súlyos likviditási problémával a gazdák vagy az integrátorok.

A spórolás azonban visszaüthet, hiszen – akárcsak a rossz minőségű, nem fémzárolt vetőmagok használata esetén – a műtrágya elhagyása kisebb termésátlagot, ezáltal még kisebb hasznot eredményezhet. Főleg a gabona minőségében, hektolitersúlya és fehérjetartalma szempontjából jelent hátrányt az alapműtrágyázás elmaradása: nem malmi minőség, hanem takarmány várható. A két termék ára és eladhatósága között jelentős különbség van. Ami a Bigét illeti, a hazai forgalomcsökkenést exporttal igyekszik kompenzálni. „Számunkra csak akkor éri meg a termelés, ha folyamatosan maximális kihasználtsággal gyártunk: péti üzemünk 100–110 százalékos kihasználtsággal működik. Kialakítottunk egy 11 országra kiterjedő értékesítési csatornát, amely saját cégeket és saját márkakereskedőket jelent. Ezzel elértük, hogy a termelésünk akár dupláját is értékesíteni tudjuk probléma nélkül.” A társaság az általa gyártott műtrágya 52 százalékát exportálja, ez biztos piacot jelent, ám a forint árfolyamának erősödése miatt a 2009-es év ugyancsak negatívan hatott az eredményükre.

Mint Bige László elmondta, fő exportpiacaikon a magyarországinál jobb eredményre számíthatnak. A lengyel piacon nem tapasztaltak a hazaihoz hasonló visszaesést, ezt leginkább a finanszírozás folytonossága magyarázza. Németországban még 5 százalékos emelkedést is tapasztaltak az elmúlt évben, míg Csehországban és Szlovákiában minden korábbinál magasabb, együttesen 170-180 ezer tonnás forgalmat bonyolítottak.

A külpiacok ráadásul egyenletesebb forgalmat biztosítanak a hazainál. Míg külföldön a spekulációs betárolás már augusztus elejétől megkezdődik, nálunk a forgalom a likviditási problémák miatt jórészt a közvetlen értékesítésre koncentrálódik. Ráadásul az sem az év végén, hanem az év elején jellemző, annak ellenére, hogy ilyenkor magasabb áron értékesítik a terméket. A pétisó tonnánkénti ára például az év végén még 40 ezer forint volt, most pedig 56 ezer forint körül mozog. A Nitrogénművek Zrt. a január–márciusi időszakban rekordmennyiségű, 500 ezer tonna feletti értékesítésről számolt be.

Bige László reményei szerint a tavalyi zuhanás után visszarendeződhet a piac. Ezért a 2008-ról 2009-re a kiemelkedően magasnak számító 68 milliárd forintról 48 milliárdra csökkenő árbevétel után ebben az évben – az első három hónapban elért 20 milliárdos forgalom után – összességében 60 milliárd forintos bevételt tudnak elérni.

Ezt a 2008-ban a fosszilis energiahordozók rendkívül magas ára miatt is 60 százalékkal, rekordszintre emelkedő műtrágyaárak visszarendeződése is magyarázza. Bige László azonban figyelmeztetett: hosszabb távon nem lehet számítani az alapanyag gáz árának csökkenésére, így a műtrágya is drágább lesz.