Cégvilág

A sok víz kedvez az angolnafogásnak a Balatonon

A Balaton magas vízállása miatt a korábbi éveknél sokkal tovább tartják nyitva az idén a Sió-zsilipet, így a reméltnél több angolnát foghat ki a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

 Varga László a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek arról számolt be, hogy eddig több mint 60 tonnányi angolnát tudtak befogni, alapvetően a Sió-zsilip csapdáinak, kisebb hányadban a varsás angolnafogásnak köszönhetően, ami most a cég pénzügyi egyensúlyának a megtartásához nyújt segítséget.

Az angolnák március végén indultak el a Sió-csatorna felé, amit a korábbi években pár heti nyitva tartás után bezártak, most azonban a szükség úgy hozta, hogy több mint két hónapja nyitva van. Addig lehet még számítani az angolnák mozgására, ameddig nem melegszik fel a víz 16-18 fok fölé, addig azonban minden nap ajándék a halgazdálkodási cég számára - fogalmazott a vezérigazgató. Az angolna iránt ugyanis megfelelő kereslet mutatkozik német, olasz és belga piacokon.

Az angolna a Sargasso tengerben szaporodik csak, onnan származnak az utoljára 1991-ben telepített balatoni angolnák is. Ennek a halfajnak erős a vándorlási ösztöne és főként tavasszal, áramlásokat észlelve érez erős késztetést arra, hogy tömegesen induljon el ívni a Sargasso tenger felé. Ezt használják ki a siófoki zsilipnél elhelyezett angolnacsapdákkal. Ennek a vándorlási ösztönnek köszönhetően a balatoni horgászok is nagy számban tudnak angolnát fogni a tóba vezető csatornákon, vízbefolyásokon.

Varga László kifejtette, az idén az angolnaértékesítésből várhatóan 80 millió forint bevétele származik a nonprofit társaságnak, amire azért is van nagy szüksége, mert hiányos a forrása a kötelező feladatai teljesítésére.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t tavaly hozták létre a Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként. Az örökölt közfeladatai - ilyenek a halgazdálkodás, a tó ökológiai egyensúlyának biztosítása, stb. - ellátáshoz az állam elvileg biztosított kellő forrást, de a nonprofit társaság vagyonának nagy része készpénz helyett halállományban, továbbá piacképtelennek bizonyult vagyontárgyakban fekszik. A balatonföldvári és szárszói tógazdaságokat, továbbá egy balatonszemesi Natura 2000-res besorolású területet hiába hirdették meg, eddig nem tudták eladni.

A forráshiány miatt nem tudják egyelőre folytatni a busahalászatot. Idén már lehalászták azt a busamennyiséget, amire fedezete volt a társaságnak, így hiába kedvez az időjárás és a piaci helyzet a busafogásnak is, és lenne szükség minél több kiemelésére a Balatonból, nincs rá pénz - tette hozzá.

angolna Balaton Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit
Kapcsolódó cikkek