A vállalkozók évtizede

A brit Michael Spencer nyerte az Ernst & Young (EY) globális könyvvizsgáló és tanácsadó társaság World Entrepreneur of the Year díját az idén. Az üzletember cége, az ICAP Nagy-Britannia vezető pénzügyi szolgáltatói közé tartozik; a 2009/10-es üzleti évben 2,7 milliárd fontos árbevételt elérő, a londoni értéktőzsdén jegyzett társaság 4500 embert foglalkoztat a világ ötven országában. Az Entrepreneur of the Year sorozat monte-carlói döntőjén kétnapos megmérettetést követően 42 ország (köztük hazánk) nemzeti győztese közül választotta ki a héttagú nemzetközi zsűri Michael Spencert és az ICAP-et.

A globalizáció és a vállalkozás interakciója állt a sorozat idei fordulójának középpontjában. „A globalizáció megnövelte az üzleti környezet komplexitását, a kockázatok ma nagyobbak, mint bármikor korábban, de a lehetőségek is rendkívüliek” – vázolta fel a fő tendenciákat lapunknak Jim Turley, az EY globális vezetője, hozzátéve, hogy ez a folyamat – amelyet a válság tovább élezett – „tökéletes táptalaja” a vállalkozásnak. „Az előttünk álló évtized a vállalkozók aranykora lesz” – fűzte tovább a gondolatot Jim Turley.

A globalizáció nyomán a világ összeszűkült, ezáltal ma már akár egy kezdő vállalkozás is kiléphet a globális piacra, ehhez nincs szükség a multinacionális cégek méreteire – állítja az EY. Megállapításuk arra a nemzetközi felmérésre épül, amely háromszáz vállalkozó megkérdezésével készült; a válaszadók 75 százaléka vélekedett úgy, hogy a globalizáció jót tett üzletének. Igaz, 78 százalékuk szerint a verseny is növekedett eközben. A nemzeti piacnak, a helyi ügyfélnek is a középpontban kell ugyanakkor maradnia – hangsúlyozták a vállalkozók. Mély szakmai ismeret, józan paraszti ész, empátia és csipetnyi szerencse – ez a siker receptje a monte-carlói döntőben Magyarországot képviselő Bodrogai Ferenc szerint. A Forest-Papír Kft. alapító ügyvezető igazgatója az egész cég sikerének tartja az EY Magyarország elismerését. „A csapaton múlik minden” – hangsúlyozta lapunknak Bodrogai Ferenc, aki cégvezetési elveiben is ezt a filozófiát próbálja érvényesíteni. A tavaly mintegy 13 milliárd forintos konszolidált árbevételt elérő papírfeldolgozó társaságnál többek között a kiterjedt béren kívüli juttatási rendszer, az ingyenes rekreációs lehetőségek, valamint a vállalati segélyalap hivatott „a legfőbb értékünk az ember” elvet a gyakorlatba átültetni.

„Dinamizmus, vízió, kitartás, emiatt esett a magyar zsűri választása a Forest-Papírra” – tárta fel a lábatlani társaság elismerésének indokait a Világgazdaságnak Havas István, az EY magyarországi vezérigazgatója. A vezető szerint a díj az elmúlt években Magyarországon is rangot nyert, meglátása szerint a cégek számára mind nagyobb a presztízsértéke. Ezzel párhuzamosan jelentősen szélesedett az elismerésért harcba szállók köre, közöttük mind több a közepes vagy akár kisvállalkozás. „A Forest-Papír kiváló példája annak, hogy egy magyar tulajdonú középcég is sikerrel meg tudja magát méretni egy ilyen versenyben” – tette hozzá Havas István.

A magyar nyertesek

2003 Csányi Sándor (OTP Bank)

2004 Kürti Sándor (Kürt)

2005 Demján Sándor (TriGranit)

2006 Bojár Gábor (Graphisoft)

2007 Jaksity György (Concorde)

2008 Gerendai Károly (Sziget)                                          

2009 Bodrogai Ferenc (Forest-Papír)

A magyar nyertesek

2003 Csányi Sándor (OTP Bank)

2004 Kürti Sándor (Kürt)

2005 Demján Sándor (TriGranit)

2006 Bojár Gábor (Graphisoft)

2007 Jaksity György (Concorde)

2008 Gerendai Károly (Sziget)                                          

2009 Bodrogai Ferenc (Forest-Papír) Mindenki másképp csinálja Eduard Kucera, a cseh nyertes, az ALWIL Software elnöke és alapítója szerint az egyszerű megoldások jelentik a kulcsot a sikerhez. Az ALWIL által kifejlesztett Avast! ingyenes antivírusprogram meghódította a világot; a felhasználók száma ma már meghaladja a százmilliót.

„A programunk nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik: a felhasználó letölti, és soha többé nem kell vele foglalkoznia” – mondja Eduard Kucera, utalva arra, hogy az Avast! mindent maga csinál, így a javításokat, a frissítéseket is. A nemzetközi porondra tíz évvel ezelőtt lépett vállalkozás nem hisz a rámenős eladásösztönzésben. „Mi ingyen is magas színvonalú szoftvert adunk, ha valaki többet akar, azért már fizetni kell, ám ez nálunk nem kényszer” – mondja a cseh üzletember.

A lengyel nyertes Piotr Mikrut, a Sniezka festékgyártó csoport vezérigazgatója az emberekre alapoz. „Elégedett, motivált munkatársakkal, olyan kollégákkal, akik hisznek abban, amit csinálnak, és akik hisznek abban, hogy a cég sikere rajtuk múlik, bármi elérhető” – állítja.

A menedzser, aki édesapja családi vállalkozását futtatta fel lengyelországi piacvezetővé (a varsói tőzsdén jegyzett cég bevétele tavaly meghaladta a 30 milliárd forintot), aktívan tesz is a munkatársak motiváltsága érdekében. „Az egyik pillér a bérezés. Jócskán a piaci átlag felett fizetünk, és rengeteg a pluszjuttatás. Ám ez önmagában kevés lenne, az is kell, hogy az emberek – szintjüknek megfelelően – maguk dönthessenek a szakmai kérdésekben, és ezáltal felelősséget vállalhassanak” – vallja Piotr Mikrut.

Can Celebioglu, a többek közt a Ferihegyi, a brüsszeli és a delhi repülőtér földi kiszolgálását végző Celebi Holding elnöke, a török nyertes a kulturális adaptációt tartja alapvetőnek. Azt, hogy a globalizálódó világban nemcsak a helyi munkatársaknak kell alkalmazkodniuk külföldi hátterű munkaadóikhoz, de az utóbbiaknak is az előbbiekhez – mondja az 1958-ben édesapja által alapított, a Törökország vezető cégcsoportjai közé tartozó holding első embere. Kudarcot vallani nem szégyen

Interjú Jim Turley-vel, az Ernst & Young globális vezetőjével

- Az előttünk álló évtized a vállalkozók aranykora lesz az önök meglátása szerint. Ez egyben a multinacionális cégek dominanciájának a végét is jelenti majd?

- A kép ennél azért árnyaltabb. Multinacionális óriáscégek mindig is voltak és lesznek, ám ami tagadhatatlan: mind több vállalkozó nő bele a korábban a multik által dominált gazdasági-üzleti térbe. Gondoljunk csak a Google-ra. Ki hallott róluk néhány évvel ezelőtt? Ma pedig domináns szereplői iparáguknak.

- Mi áll a trend hátterében?

- Az egyre szofisztikáltabb, sokszínűbb igények. A vállalkozó, aki benne él abban a közegben, amelyet kiszolgál, közelebb van az igényekhez, ezáltal jobban ismeri azokat, ráadásul az érzékenységéből, kreativitásából, rugalmasságából fakadóan jobban tud reagálni a megváltozásukra. És ami rendkívül fontos: a vállalkozó meri vállalni a kockázatot, hogy az általa felfedezni vélt igényre szinte késleltetés nélkül termékkel válaszoljon.

- Mi tesz egy embert valódi vállalkozóvá?

- Természetesen számos tényezőt fel lehetne sorolni, de ami a legfontosabb: a valódi vállalkozóban rendkívüli kitartás van. Ha kudarcot vall, újrakezdi, ha padlóra kerül, feláll. Az Ernst & Young által elismert vállalkozók többsége nem az első próbálkozásra csinálta meg a szerencséjét. Ám mindannyiszor újrakezdték, és addig próbálkoztak, amíg sikeresek nem lettek.

- Az, hogy egy ország bővelkedik-e sikeres vállalkozókban, azért az objektív körülményeknek is függvénye...

- Természetesen. Vállalkozókat a világ minden táján találunk, ám számuk és minőségük egyrészt a kulturális adottságok, másrészt a gazdasági-szabályozói környezet következménye. Ami a kulturális tényezőket illeti, azoknak az országoknak kimagasló a vállalkozói potenciálja, amelyeknek kultúrája nem misztifikálja túl a kudarc jelentőségét. Egyes kultúrákban kisebb szégyen meg sem próbálni, mint kudarcot vallani, ennek lélektani hatásait természetesen nem kell magyarázni.

- És a gazdasági-szabályozói környezet?

- Alapvetően elmondható: a nyitott gazdaság, a szabad verseny, a protekcionizmus hiánya, a kutatás-fejlesztést preferáló, illetve a tőkejövedelmekkel szemben mérsékelt adópolitika ösztönzőleg hat a vállalkozói tevékenységre. Ugyanígy fontos a jól működő vállalati finanszírozás, a bankok, a kockázatitőke-társaságok jelenléte, a hatékony tőkepiac. És végezetül meghatározó a karcsú szabályozás, a mérsékelt bürokrácia, a visszafogott adminisztrációs terhek.-->