Kedden kiderül, hogy mennyire hatotta meg az MNB-t Nagy Márton intelme és az erős forint
Jelentős meglepetést keltene a jegybank elmúlt időszakban vitt kommunikációjához képest, ha kamatcsökkentésre kerülne sor – ezt mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Központjának vezető elemzője. Kedden tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a legújabb kamatdöntő ülését, ahol ismét terítékre kerülhet az alapkamat megváltoztatása. A jegybank immár több mint egy éve tartja 6,5 százalékon az alapkamatot, fenntartva a szigorú monetáris feltételeket. A lazítási ciklust még tavaly októberben, az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben, a pénzpiaci zavarok közepette állította le az MNB, és ezen még az sem változtatott, hogy időközben csillapodott a vámháború.
Kamatdöntés: Nagy Márton már csökkentené a kamatokat
Azonban szinte borítékolható, hogy a következő időszakban egyre aktuálisabb lesz a kérdés: mikor csökkenti a kamatokat az MNB. A forint év eleje óta masszív erősödésen van túl, amivel bekerült a világ legjobban teljesítő devizái közé. Az ok nem más, mint az egyre magasabb kamatprémium. Miközben a jegybank kivár, addig a nagy és régiós jegybankok már rég túl vannak több kamatcsökkentésen.
Talán ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy legfelső szintről érkezett jelzés: ideje kamatot csökkenteni.
Először Orbán Viktor miniszterelnök szólalt meg a kérdésben, aki Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével közösen adott podcastben említette meg a magas kamatok problémáját. A kormányfőnél azonban erősebb kijelentést tett Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a Portfolio konferenciáján egyenesen megmondta, hogy a feltételek adottak, eljött az ideje a kamatcsökkentésnek, mivel szerinte kisebb pozitív reálkamattal is beérhetné az MNB. A tárcavezető szavait a piacnem fogadta túl jól, a forint azonnal gyengülni kezdett, az euróval szemben visszatért a 390 euró fölötti tartományba.
A jegybank aligha változtat a kommunikációján
Molnár Dániel arra mutatott rá, hogy a jegybank célja – a kommunikációja szerint – a stabilitás és a kiszámíthatóság erősítése, ezzel kívánja erősíteni a gazdasági szereplők bizalmát, illetve a monetáris politika hitelességét és azon keresztül horgonyozni az inflációs várakozásokat. Vagyis elsősorban a hosszú távú eredményeket tartja szem előtt. A szigorú monetáris politika és kommunikáció eredménye, hogy nő a forint kamatelőnye, ami támogatja az árfolyamot, ezzel pedig az inflációs folyamatokat is segíti. Az MNB óvatossága érthető: 1 százalékos forinterősödés nagyságrendileg 0,3 százalékponttal mérsékli az inflációt, miközben a piaci bizalmat is erősíti.
Az árfolyamcsatornától eltekintve kérdéses, hogy szükség van-e a jelenlegi kamatszintre az inflációs cél elérését illetően
– veti fel az elemző, hozzátéve, a háztartások körében a megtakarítási ráta magas, miközben a belső kereslet – főleg a beruházások terén – a gazdasági bizonytalanság nyomán visszafogott, vagyis az inflációs folyamatokat döntően nem a keresleti oldali tényezők, sokkal inkább kínálat oldaliak befolyásolják. Ezekre pedig a monetáris politika rövid távon nem tud hatni, sőt, a beruházások elhalasztása hosszabb távon inkább felerősíti a kínálati oldali tényezők szerepét az inflációban.
Az infláció miatt aggódhat az MNB
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője sem számít a kamatszint módosítására, és szerinte a jegybanki kommunikációban sem várható változás, már csak azért sem, mert a maginfláció ugyan visszatért a jegybanki toleranciasávba, a headline infláció még felette van, és az árrésstop kivezetése felfelé mutató kockázatot jelenthet a későbbiekben. Az MNB szerint másfél százalékponttal alacsonyabb az infláció a hatósági intézkedéseknek köszönhetően.
Az inflációs várakozások is magasak, ezekkel indokolható a magas kamatszint. Bár a forint jelentős erősödésének dezinflációs hatásai már érzékelhetők, ez önmagában még kevés lehet a kommunikáció változásához
– magyarázta az elemző, aki szerint önmagában az erős forintra nem valószínű jegybanki reakció, helyette inkább az inflációs várakozások és kilátások javulására lenne szükség ahhoz, hogy a jegybank kommunikációja is lazább legyen.
A Fed viszont csökkenteni fogja a kamatokat
A jegybank mozgásterét azonban tovább növelheti, ha a Fed tovább csökkenti a kamatokat. Az MGFÜ elemzője a Fedtől idén még két 25 bázispontos kamatvágást vár, a piaci árazások és a jegybank kommunikációja is ebbe az irányba mutat. Az EKB vonatkozásában ezzel szemben nem számít rövid távon további kamatvágásra, mivel a jelenlegi 2 százalékos kamatszint már inkább lazának tekinthető.
Alapesetben a Feddel szembeni 225–250 bázispontos kamatelőny (amely év végéig további 50 bázisponttal nőhet), illetve az EKB-val szembeni 450 bázispontos előny kényelmes mozgásteret jelentene az MNB-nek a kamatcsökkentéshez, fenntartva a forinteszközök vonzerejét. Kérdéses azonban a piaci reakció egy ilyen lépés esetén, ezért szerinte a lazítást mindenképpen elő kell készíteni a jegybanknak kommunikációs oldalról is, hogy a piaci hatások a lehető legkisebbek legyenek.
