Méltányos forrásallokáció

Szemléletváltásra van szükség az egészségügyben – mondta Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense. A klasszikus felfogás ugyanis úgy tartja, hogy nonproduktív ágazat lévén csak viszi a pénzt, teher a költségvetésnek, így finanszírozása a maradékelv szerint történik.

Ezzel szemben az innovatív értelmezés áll, amely szerint ez innovatív ágazat, komoly hozzáadott értéket jelent a nemzetgazdaság számára, ezért méltányos forrásallokációt igényel.

Éppen ezért mielőbb szinkronba kell hozni egymással a gazdaság- és az egészségpolitikát – tette hozzá. Fenntarthatóvá kell tenni az egészségügyi rendszer működését, ehhez azonban elengedhetetlen a stabil szabályozási környezet. Meg kell alkotni az új egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásba történő befogadására és az elavultak „kifogadására” vonatkozó előírásokat. Elengedhetetlen a lakossági szükségletek és a gyógyítási kapacitások, valamint a finanszírozás összehangolása, a felelősségek és a hatáskörök harmonizálása.

Szakemberek az elmúlt években gyakran kifogásolták, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyításfinanszírozási elvei nincsenek összhangban az egyes betegségek súlyosságával. Pedig a gyógyítási költségeket ez határozza meg. Ezért Boncz Imre fontosnak tartja a progresszivitás elismerését a területi ellátási kötelezettségben, a kapacitásokban és a finanszírozásban.

Meg kell teremteni az OEP szolgáltatásvásárlói szerepét, és alkalmazni kell az egészség-gazdaságtani elemzéseket, amelyek immár nálunk is a döntéshozók rendelkezésére állnak – szögezte le. Itt jegyezte meg, hogy szükség lenne az Egészség-gazdaságtani Szakmai Kollégium létrehozására is.

Felhívta a figyelmet az ágazati humánerőforrás rossz helyzetére. Szükség van olyan ágazati HR-fejlesztési stratégia megfogalmazására és gyakorlati megvalósítására, amely révén megszűnik a szakemberhiány, amely ismét rangot ad az orvosi, szakdolgozói hivatásnak. Rendezni kell az oktatás és a kutatás határterületeinek rendezését.

Kitért az Egészségbiztosítási Alap 2007–08-as hiányának elemzésére is. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az EA gyógyszerkasszája kényes terület, a tervezett és a tényleges kiadások eltérnek egymástól, ennek az az oka, hogy rendre alultervezték a költségvetést. A betegségek, vényfelírások nem változnak négyévente, mégis ciklikus mozgás figyelhető meg az alap bevételeinek tekintetében. Az egészségbiztosítási járulék 1993–2010 között a negyedére csökkent, nem nehéz kitalálni, hogy ebből a pénzből nem lehet finanszírozni az egészségügyi rendszert. A nagy kérdés tehát az, honnan pótolja az új kormány a hiányzó forrást – mondta Boncz Imre.