BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Változások korára várva

„A korábbi évek elhibázott gazdaságpolitikájának oltárán feláldozták az ágazatot, GDP-arányosan egy százalékkal, közel 300 milliárddal kevesebb jut az egészségügyre, mint a szomszédos országokban.

A közvetlen betegellátásból közel 250 milliárdot, az Egészségbiztosítási Alapból 400 milliárdot vettek el.” A többi között ez olvasható az Orbán-kormány programjában, amely – s a Fidesz szakpolitikusainak korábbi megszólalásai is – komoly változtatásokat vetít előre az ágazatban. Ám kérdés, mire és mikor lesz erre lehetőség.

A jelenlegi gazdasági körülmények miatt a korábban kivont forrásokat ugyanis csak fokozatosan lehet visszapótolni. Úgy tudni, első lépésben 100 milliárd forintot kaphat az ágazat, bár arról nem szólnak az értesülések, mikor. Remélhetőleg – tanulva a korábbi évek feltételekhez nem kötött konszolidációs programjainak hatástalanságából – az egészségügy átalakítását követően pumpálnak nagyobb pénzt az ágazatba.

Az Equilor Befektetési Zrt. napokban megjelent tanulmánya mindenesetre arra utal, hogy a konszolidáció részeként a kórházi adósság rendezése fejében elkérnék az önkormányzatoktól az intézmények tulajdonjogát. Így a most állami tulajdonban lévő néhány országos intézet és egyetemi klinika mellé fokozatosan felsorakoznának és köztulajdonú társaságként működnének a jelenlegi önkormányzati kórházak, s egységes nemzeti egészségügyi szolgálat alakulna ki. Így érnék el, hogy az egyes régiók szükségleteire építenék ki a progresszív intézményi struktúrát, s a finanszírozással ösztönöznék az optimális betegutak megválasztását. A finanszírozás továbbra is a szolidaritáselvű, nemzeti kockázaton alapuló, egységes biztosítási rendszer szerint történne, megerősítve a tb ellenőrző szerepét.

„Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását, megőrzi azok reálértékét, s támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását” – olvasható a kormányprogramban. Ez azért is fontos, mert a háziorvosok egyharmada megközelítette vagy túl is lépte már a nyugdíjkorhatárt, s nincs utánpótlás. Az alapellátással kapcsolatban Réthelyi Miklós még kijelölt miniszterként lapunknak úgy fogalmazott: első lépésként csökkentik a háziorvosokra zúdított adminisztrációt – jelenleg 173 jogszabály szabályozza a tevékenységüket. Ezzel értékes időt szabadítanának föl a páciensekkel való törődéshez, a betegek definitív ellátásához. Ugyancsak frontvonalba kerül a járóbeteg-szakellátás. Ugyanis miközben 2007-től 16 ezerrel csökkentették az aktív kórházi ágyak számát, nem fejlesztették párhuzamosan a szakrendelőket. Mára egyértelművé vált, hogy a megmaradt 44 376 ágy a jelenlegi szervezetlenség mellett nem elég a betegek ellátására. A kormány a szakrendelőkbe telepítendő csúcstechnológiákkal és a finanszírozás javításával kívánja megerősíteni a járóbeteg-szakellátást, amelyek tehermentesíthetik a kórházakat.

A Fidesz-kormány szerint „nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós Norvégiában 80, a nyolcmilliós Ausztriában 212 kórház működik, nálunk 160.” Fekvőbeteg-kapacitásunk ugyan 4-6 százalékkal magasabb, a lakosság egészségi állapota azonban lényegesen roszszabb az uniós átlagnál. Így elengedhetetlen a kórházi konszolidáció, amely egyben stabilizálja a beszállítói háttéripart, s megmenti az abban dolgozók és járulékot fizetők munkahelyeit.


Jellemző problémák

A szűkös források mellett 2006 óta 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott az egészségügyből, többségük a hazai bérek 6-10- szereséért kapott munkát a fejlett európai országokban.

Nem segített a kritikus helyzeten, hogy a most leköszönt kormány januárban kétszer utaltatott egy-egy havi működési apanázst az intézményeknek, hiszen az éves gyógyító-megelőző büdzsé a két évvel ezelőttivel azonos, 757,6 milliárd forint marad. A januári kétszeri finanszírozás csupán a hatalmas adósságállomány csökkentésére, a lejárt beszállítói számlák kiegyenlítésére volt elég.

A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint január végén 65 milliárd, másfél havi működési forrás hiányzott a kasszából. Tetézi a gondot, hogy az eszközállomány 80 százaléka is cserére szorul.

Egyre hosszabbak a várólisták, már nemcsak a kórházakban, hanem számos szakrendelésen, sok helyen a kardiológiákon is.

A gyógyszergazdálkodás is módosulhat

A két éve elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény átszabására is készül a kormány, amely növelte a gyógyszerpiac szereplői és a betegek kiadását.

Több évre szóló megállapodásokat kötnének a gyógyszergyártókkal, és támogatják az olcsóbb generikus és biosimiler (lejárt szabadalmi védettségű kémiai és biológiai szereket tartalmazó) orvosságok tb-támogatását.

Nemzetpolitikai célként jelölte meg a kormány a kis patikák megmentését, mert ezáltal segíthetnének a nagykereskedőkön is, hiszen milliárdokra tehető a patikáknál lévő kinnlevőségük.

Több évre szóló megállapodásokat kötnének a gyógyszergyártókkal, és támogatják az olcsóbb generikus és biosimiler (lejárt szabadalmi védettségű kémiai és biológiai szereket tartalmazó) orvosságok tb-támogatását.

Nemzetpolitikai célként jelölte meg a kormány a kis patikák megmentését, mert ezáltal segíthetnének a nagykereskedőkön is, hiszen milliárdokra tehető a patikáknál lévő kinnlevőségük.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek