Átmeneti, de szükség van rá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz építőipari ágazatot alapvetően kedvezően érintik a közbeszerzési törvény hamarosan életbe lépő változásai. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők elsősorban azt remélik az új szabályozástól, hogy nagyobb eséllyel indulhatnak a versenyben a kis- és középvállalkozók. Ugyancsak előnyös lesz számukra, hogy egyszerűsödnek, átláthatóbbá válnak a pályázati eljárások.
A várhatóan két lépcsőben – augusztus elsejétől, illetve szeptember 15-től – életbe lépő törvénymódosítás kétségkívül egyik legnagyobb erénye a kkv-szektor favorizálása – mondta lapunknak Kemény Péter, a Főber Zrt. vezérigazgatója. A szakember – aki egyúttal az ÉVOSZ alelnöki posztját is betölti – ugyanakkor hangsúlyozta, csak átmenetinek tekinthetők az új szabályok, hiszen a tervek szerint január elsejétől egy teljesen új alapokra helyezett, áttekinthetőbb szerkezetű közbeszerzési törvény váltja fel a hatályos jogszabályt. Mindenesetre addig is egyszerűbbé, igazságosabbá válhat a pályáztatás – tette hozzá.
Ezt emelte ki egyebek között a javaslatcsomag parlamenti vitáját elindító expozéjában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is. További gondként említette, hogy a hatályban lévő közbeszerzési törvény feleslegesen szigorú alkalmassági feltételeket ír elő, s túl bonyolult az eljárási rend, emiatt a kisebb cégek csak nehezen képesek elindulni a pályázatokon, s nyerési esélyeik is csekélyek.
Kemény Péter szerint lényeges változás lesz, hogy igen szűk körre korlátozódnak azok a formai hibák, melyek miatt ma még számos ajánlatot érvénytelennek nyilvánítanak. Akár egy banális elírás is okot adhat egy gazdaságilag megfelelő tartalmú pályázat elutasítására. A kkv-k számára kedvező változás lesz, hogy enyhülnek a pénzügyi alkalmasságra vonatkozó indokolatlanul szigorú feltételek. Ugyancsak a kis cégeket juttatja lehetőséghez az az előírás, mely szerint az ajánlatkérő kisebb részekre bonthatja a megpályázható beruházást.
Lényeges része a módosításnak, hogy liberálisabbá válik az elbírálás: „jó pontként” veszik figyelembe például az ajánlattevő szakmai elismeréseit vagy azt, ha munkanélkülieket foglalkoztat vagy speciális munkavédelmi intézkedéseket vezet be.
A Főber vezérigazgatója üdvözölte a tervezet azon részét, amely kötelezővé tenné, hogy az ajánlattevő vállalkozó részszámlákat állítson ki; a saját munkája ellenértékére vonatkozó részszámlát csak akkor nyújthatja be, ha igazolja, kielégítette alvállalkozói követeléseit. Így egyúttal feleslegessé válik – legalábbis a közbeszerzési eljárásokban – az amúgy is sokak által kárhoztatott fedezetkezelői rendszer. Ugyancsak kedvező lépés, hogy az alvállalkozó legfeljebb a saját teljesítésének 10 százalékáig vehet igénybe szubalvállalkozót. Ez ugyanis a többszintű alvállalkozói láncok s ezzel együtt a lánctartozások felszámolását eredményezheti.
Csada Lászlóné, a közbeszerzési eljárásokban komoly tapasztalatokra szert tett KÉSZ Építő Zrt. közbeszerzési vezérigazgató-helyettese szerint az átmeneti intézkedések jó irányba mutatnak, de ennél többre van szükség az új törvény megalkotásánál. Átgondolt, egyszerűbb szabályozás kell, korrigálni szükséges a meglévő hibákat, amelyek miatt ma sok vállalkozás csak vergődik, ha pályázni akar. Mivel az építőipar egyedi termékei okán jelentősen eltér az összes többi iparágtól, indokolt lenne, hogy a jogszabályon belül legyen egy elkülönült építőipari fejezet. Most ugyanis kiegészítő beszúrások tömege tér ki a speciális tevékenységekkel kapcsolatos sajátos intézkedésekre. Ez még inkább átláthatatlanná, kezelhetetlenné teszi a most hatályos, túlbonyolított szabályozást.
A jelenleg a parlament előtt lévő javaslatok nagy előnye, hogy egyszerű, szinte szájbarágós a nyelvezete, így a kezdő vállalkozások is megérthetik – vélekedett a szakember. Határozott pozitívuma a javaslatnak az is, hogy az eddiginél jóval egyszerűbbé, költségkímélőbbé teszi a közbeszerzési eljárás folyamatát. Nem kell majd például „naponta a közjegyzőhöz szaladgálni” a különböző igazolások hitelesítése miatt, ezeket elegendő lesz egyszeri alkalommal beszerezni.
Szerinte is üdvözlendő szándék a körbetartozás letörése, a működésképtelen fedezetkezelő kiiktatása, ám úgy látja, ebből a szempontból elég kidolgozatlan a törvényjavaslat. Lehetővé kell tenni például az előlegfizetést, hogy legyen forrás a részmunkák kifizetésére. A közpénzből fizető megrendelő számára pedig a mostaninál jóval szigorúbb határidőt kell meghatározni tartozása kiegyenlítésére.
Az uniós átlag alatt
A magyar kis- és középvállalkozások részvételi aránya a közbeszerzésekben az uniós átlag alatt van. Egy két évvel ezelőtti öszszegzés szerint 3911 eljárás közül a kkv-k 2768-ban nyertek, tehát 70,8 százalékos a „sikermutató”, de ezen munkák, szállítások értéke az összes közbeszerzés értékének mindössze 39,1 százaléka. Az Európai Unióban az átlagos arány 50 százalék. Meglehetősen nagy a szórás, van olyan ország, ahol mindössze 30 százalékot tudnak magukénak a helyi kkv-k, de olyan is akad, ahol 80 százalékos az elnyert értékből a részesedésük. BJA
Akadályok a kkv-k előtt (a közbeszerzési eljárásokban)
- bonyolult, bürokratikus pályáztatás- információ- és ismerethiány
- nincs megfelelő szakember
- szűkös határidők
- szigorú alkalmassági feltételek
- túl nagyok a kiírt munkák
- információ- és ismerethiány
- nincs megfelelő szakember
- szűkös határidők
- szigorú alkalmassági feltételek
- túl nagyok a kiírt munkák-->
