Cementből is kevesebb kell

- A céget hogyan érintette a válság, miképpen reagált a kedvezőtlen gazdasági körülményekre?

- A válság súlyos helyzetet teremtett az építőanyag-iparban, ezen belül a cementiparban is. Stabil gazdálkodásunkat segíti ugyanakkor a költségtakarékossági programunk, valamint az elmúlt évben a cégcsoport érdekeltségébe tartozó cementgyárak és betonüzemek termelési rendjének megváltoztatása. Ezek mellett, piaci pozíciónk erősítése érdekében, olyan értékesítési módszereket is alkalmazunk, amelyekkel kedvezőbb szolgáltatást nyújthatunk vevőinknek, így ezek a versenyképességünk javításához járulnak hozzá.

- Mi jellemzi ma az iparági környezetet s konkrétan a cég gazdálkodási körülményeit?

- Elmondhatjuk, hogy a piaci kereslet az építőanyag-gyártás minden szegmensében jelentősen csökkent. Ez visszavezethető egyrészt a banki hitelezés feltételeinek 2010. tavaszi szigorítására, másrészt az állami beruházások megtorpanására. Mivel bizonyos építőipari tevékenységeket, például a lakóépületek, irodaházak vagy logisztikai központok kivitelezését erőteljesebben érinti a válság, ezért ezeken, illetve az ezekhez kapcsolódó, cement felhasználásával készülő építőanyag-ipari termékek piacán jelentősebb a visszaesés. Ugyanakkor az infrastrukturális beruházások esetében késleltetetten érvényesül a válság hatása.

- A Duna-Dráva Kft. teljesítménye mennyiben tükrözi az egész építőanyag-ipari ágazat általános teljesítményét, miben tér el attól, miben jobb vagy rosszabb?

- Az elmúlt két évben – 2008-hoz képest – átlagosan mintegy 30-35 százalékos visszaesést tapasztaltunk a cement- és betonértékesítésünkben. Ugyan jelentős létszámleépítésre nem kényszerültünk, de átszervezéseket, termelésirend-módosítást kellett végrehajtanunk annak érdekében, hogy a gyárak csökkentett kapacitással, de hatékonyan tudjanak üzemelni.

- Hogyan látja az elmúlt évet, s miként az ideit és a jövőt cégét és az iparág egészét tekintve?

- A magyar építőipar helyzetét folyamatosan elemezve sajnos nem számítunk az építőanyagok s így a cement és beton iránti kereslet élénkülésére. Az ingatlan- és infrastrukturális beruházások száma rövid távon várhatóan tovább csökken, és ez hat az építőanyag-piacra is, ezért továbbra is a hazai piac szűkülésével számolunk, amelynek mértékét azonban nem látjuk előre.

- Látni-e már a fellendülés csíráit? Mit jósol, mikor állnak vissza újra növekvő pályára?

- Középtávon számítunk a kereslet újbóli növekedésére, hiszen az építőipari és infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos szükségletek továbbra is léteznek hazánkban. Fontosnak értékeljük a kormányzati szándékot a munkát terhelő adók csökkentésére, valamint az uniós források egyszerűbb felhasználására. Ezek az intézkedések ugyanis az építőiparra és ezen keresztül az építőanyag-gyártásra is kedvezően hathatnak. Bízunk benne, hogy a programok eredményei hamarosan számunkra is érzékelhetővé válnak, s ezáltal megnövekszik a cement iránti fizetőképes kereslet.