Két olyan részterülete van a magyar vállalati kultúrának, amelyben a hazai cégek messze elmaradnak az európai átlagtól – mondta Bölcsföldi László, az amerikai FranklinCovey vállalati tanácsadó magyarországi licenccégének megbízott vezetője. Az egyik a közös célok mérhető-számon kérhető feladatokká konvertálása, a másik a szervezeti együttműködési hajlandóság, szakszóval: a szinergiakeresés.
A FranklinCovey ez év januárban készített vizsgálatából az derült ki: a magyar munkahelyek szervezettsége általában véve is jelentősen elmarad az európai, észak-amerikai átlagtól – számszerű összesítésben harmadával rosszabbak a magyar mutatók az európaiaknál –, a fenti két területen azonban a hazai cégek abszolút mértékkel mérve is nagyon gyengén állnak: százfokú skálán mérve épp csak súrolják a harmincat (az amerikai átlag 60, az európai 54).
A felmérés 1000 fős munkavállalói minta megkérdezésén alapult, amely nem, kor és munkahelytípus alapján reprezentatívan képezte le a magyar dolgozó lakosságot. Azzal az állítással, hogy „Szervezeti egységemben a tervezés világos, egyéni feladatokat eredményez”, a válaszadók 21 százaléka értett egyet – vagyis közel 80 százalékuk szerint a munkahelyükön nem világosak az egyéni feladatok.
„A magyar vállalati kultúra egyik alapproblémája, hogy az egyéni felelősségvállalás gyenge, intézményileg megfoghatatlan” – válaszolta lapunknak Bölcsföldi László. Szakértői tapasztalatuk szerint a probléma mélyen gyökerezik a társadalom értékrendjében. A változtatás nagy erőfeszítést igényel és sokáig tart – ám nem lehetetlen. Bölcsföldi szerint a kulcskérdés az eredményesség mérhetővé alakítása. Ezen alapszik minden további technika: a közös feladatok tudatosítása, az egyéni feladatok kijelölése, az eredmények mérése, rendszeres értékelése. Arra a kérdésre, honnan tudhatja egy menedzser, hogy ezen a területen a cégénél baj van, Bölcsföldi a legnyilvánvalóbbat jelölte meg válaszul: az eredmények romlásából. Ezt egyébként a felmérésük is alátámasztja: a válaszadók csupán 21 százaléka ikszelt igent arra az állításra, hogy „Pontosan megvalósítjuk céljainkat”. A FranklinCovey szerint a magyar cégek is tisztában vannak a problémával, a megoldással kapcsolatban azonban bizonytalanok. „Kitűzik az éves bevételi célt, amelyet a havonta esedékes termelési értekezleten aztán mint holmi üveggömböt bűvölnek, közben senkinek sem világos, hogyan lehetne érdemben befolyásolnia” – mondta Bölcsföldi.
A FranklinCovey szerint csak a vállalati működés egészére kiterjedő, úgynevezett feladat-végrehajtási rendszer bevezetésével orvosolható a probléma: a vállalati felső vezetés rangsorolási technikájától a legkisebb szervezeti egységben is kifüggesztett eredményjelzőig változtatni kell a cég működésén.
A szinergia Bölcsföldi László szerint „puhább téma” a felelősségvállalásnál-számonkérésnél: gyengesége közvetetten befolyásolja a magyar cégek eredményességét, hosszú távon azonban legalább olyan fontos, mint a számonkérhetőség. A szinergián múlik, hogyan tudnak egy-egy kisebb szervezeti egység dolgozói egymással együttműködni, mennyire képesek egymást kölcsönösen segíteni a vállalat szervezeti egységei. A gyenge szinergia tapasztalataik szerint a magyar cégek pletykás-intrikás atmoszférájában nyilvánul meg leginkább. ZsA
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.