Erős forint, uniós források és kamatvágások: kedvezőbb pályát vár a magyar gazdaságnak az egyik legnagyobb hazai pénzintézet

A vártnál kedvezőbben alakultak az idei első negyedéves GDP-adatok, azonban az MBH Elemzési Centrum szerint ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság tartósan magasabb növekedési pályára állt volna. A pénzintézet legfrissebb Makrogazdasági Kitekintője alapján a növekedés idén visszafogott maradhat, miközben az infláció továbbra is a jegybank toleranciasávján belül mozoghat.

Az elemzők szerint a gazdasági kilátásokat jelentősen javítja, hogy 2026 második negyedévében megállapodás született mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról. A források a következő években támogathatják a beruházásokat és a növekedést, bár hatásuk várhatóan csak fokozatosan jelenik meg a gazdaságban.

Idén még csak mérsékelt lehet a bővülés az MBH szerint

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a közelmúlt növekedési adatai ugyan kedvezőek voltak, de középtávon már árnyaltabb a kép.

2026-ban körülbelül 1,6 százalékos GDP-növekedés várható – véli a szakértő –, amelyet elsősorban a fogyasztás húzhat. A jelenlegi élénkülés fenntarthatóságával kapcsolatban ugyanakkor továbbra is indokolt az óvatosság, mivel a növekedést részben átmeneti tényezők – például költségvetési jövedelemkiegészítések – is támogathatták. A háztartások fogyasztásának alakulása továbbra is elsősorban

• a reálbérek növekedésétől
• és a fogyasztói bizalom erősödésétől függ.

Az MBH Elemzési Centrum várakozása szerint 2027-ben már 3 százalék körüli gazdasági növekedés valósulhat meg, különösen akkor, ha a külső kereslet is élénkül, és a most felszabadított uniós források egyre nagyobb mértékben jelennek meg a gazdaságban.

Az uniós pénzek lendületet adhatnak a beruházásoknak

A beruházásokat rövid távon továbbra is fékezhetik a költségvetési korlátok, ugyanakkor a már bejelentett ipari kapacitásbővítések – különösen az akkumulátor- és járműiparban – középtávon érdemi támogatást jelenthetnek.

Az elemzők szerint a 16 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása számottevő pozitív kockázatot jelent a beruházások szempontjából. Ugyanakkor ezek lehívása és a gazdaságban való megjelenése időigényes folyamat, ezért a legmarkánsabb hatások inkább 2027-től jelentkezhetnek.

Munkaerőpiac: erős béremelkedés, de lassuló dinamika

Az MBH szerint a munkaerőpiacot egyszerre alakítják strukturális és külső tényezők. A demográfiai folyamatok – különösen a népesség csökkenése – egyre inkább korlátozzák a foglalkoztatás bővülését, miközben a nemzetközi bizonytalanságok is fékezik a stabilizációt. Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője szerint a vállalatok növekvő költségnyomással szembesülnek, ami visszafoghatja a foglalkoztatási hajlandóságot. Ennek ellenére az elemzők nem számítanak a munkanélküliség jelentős emelkedésére.

A béremelkedés üteme továbbra is erős maradhat: az idei évben közel 9 százalékos bérnövekedéssel számolnak, bár 2027-re már lassulás várható. A reálbérek emelkedése az év első felében támogathatja a fogyasztást, később azonban az inflációs folyamatok miatt mérséklődhet a hatás.

Az infláció a célsávban maradhat

Az infláció alakulását több tényező is befolyásolja, köztük az árkorlátozó intézkedések, az energiaárak és a forint árfolyama.

Az MBH Elemzési Centrum szerint 2026-ban átlagosan

• 2,7 százalékos infláció várható,
• 2027-ben 3,7 százalékos átlagos pénzromlási ütemmel számolnak.

Az elemzők szerint az infláció idén a jegybank toleranciasávjában maradhat, ugyanakkor a szabályozott árak fokozatos kivezetése és az inflációs várakozások változásai középtávon ismét enyhe emelkedést okozhatnak. A forint erősödése továbbra is fontos szerepet játszhat az infláció fékezésében, miközben a globális energiaárak alakulása továbbra is jelentős kockázat.

Tér nyílhat a kamatcsökkentések előtt

Az infláció mérséklődése és a forint erősödése mellett a jelenlegi kamatszint – régiós összevetésben is – magasnak számít, ami lehetőséget teremthet a monetáris lazításra. Az MBH Elemzési Centrum szerint az alapkamat

• 2026 végére 5,50 százalékra,
• 2027 végére pedig 5,00 százalékra csökkenhet.

A kedvező inflációs környezet és az erős forint együttesen teremtheti meg a kamatvágások feltételeit.

Régen nem látott szinten a forint

Az elemzők rámutattak, hogy a forint 2026-ban erősödő pályára állt, amit az uniós forrásokhoz való hozzáférés javulása, az euróövezeti csatlakozás lehetősége és a kedvezőbb nemzetközi hangulat is támogat.

Az MBH ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a forint pályáját az előttünk álló időszakban továbbra is elsősorban a befektetői bizalom és a monetáris politika alakulása határozza meg. Emellett a globális kockázatvállalási hajlandóság, az energiaárak és a gazdaságpolitika hitelessége is kulcsfontosságú tényező marad.

Fokozatos hiánycsökkentés jöhet

Az államháztartás egyenlege rövid távon továbbra is kihívásokkal szembesül, azonban az MBH Elemzési Centrum szerint középtávon már csökkenő hiánypálya rajzolódhat ki. A szakértők szerint

Árokszállási Zoltán szerint a hiánycsökkentés egyik kulcsa a fiskális fegyelem fenntartása mellett az uniós források beáramlása és a gazdasági növekedés biztosítása lehet. Az MBH várakozása szerint a költségvetési egyensúly javulása az elkövetkező években stabilizálódhat, majd fokozatos hiánycsökkenés indulhat meg, amelyhez az erős forint és a mérséklődő kamatkörnyezet is hozzájárulhat.