Olajipari óriások az élen

Az amerikai olajipari óriás, az Exxon vette át a vezető helyet az Ernst & Young (EY) által összeállított listán, amely június 30-i tőzsdei értékük szerint rangsorolja a világ 300 legnagyobb társaságát. Az Exxon értékpapírjai a 2009. június 30-án mért 324 milliárd dollárhoz képest 32 milliárdot veszítettek értékükből, ám a jelenlegi, 292 milliárdos érték is jelentősen megelőzi a lista második helyezettjét. Az első helyről lecsúszott PetroChina részvényei ugyanis alig egy év alatt csaknem százmilliárd dollárt veszítettek e tekintetben, a 2009-es 353 milliárdos csúccsal tavaly még vezették az EY listáját, ám az idén a kínai energetikai cég papírjai a gazdasági válság következtében már „csak” 269 milliárdot értek, így a távol-keleti óriásnak meg kellett elégednie a második hellyel. A lista első tíz pozíciójára az energetikai szektorból csak ez a két olajtársaság tudott felvergődni, a British Petrol (BP), amely 2009-ben még szerepelt az első tíz között, mára a mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa következtében már az első ötvenből is kiesett, mivel alig két hónap alatt részvényei értékének a felét elvesztette. Az első tízben ezért nem is szerepel európai cég: hat amerikai és négy kínai vállalat osztozik a lista élén.

Az energetikai szektor teljesítménye ugyan csalódást keltő lehet értékpapírjaik nagy vesztesége miatt, a harmadik helyre befutó Apple ellenben pozitív meglepetés: a felmérés szerint 2008-ban még csak az 57. helyre tudott befutni, mára azonban megelőzte a nagy rivális Microsoftot is. Míg az Apple részvényei tavaly 190 milliárd dollárt értek a tőzsdén, addig az idén már 229 milliárdot. A Microsoft ezzel szemben az ötödik helyen szerepel, ha valaki felvásárolná Bill Gates legendás óriását, most 202 milliárd dollárt kellene fizetnie érte. A technológiai szektorból összesen 18 vállalat került be a legértékesebb háromszáz közé.

Erősített a pénzügyi szektor: a háromszáz legértékesebb tőzsdei cég közé 74 pénzügyi szolgáltató került be, közülük a legelőkelőbb, a negyedik helyet az Industrial and Commercial Bank of China szerezte meg, a cég papírjai június 30-án 211 milliárd dollárt értek, de a top tízben található a Berkshire Hathaway (197 milliárd) és a China Construction Bank is (189 milliárd). Az FMCG-gyártók csoportjából 54-en kerültek be a legértékesebb háromszáz cég közé, a Procter & Gamble tőzsdei értékét az EY 173 milliárd dollárra becsülte, így az amerikai gyártó a tizedik helyre verekedte fel magát. Jól teljesítettek a távközlési cégek is, közülük 34 került a listára, a legtöbbre a hatodik helyre befutott China Mobile értékét taksálták, 201 milliárd dollárt értek a részvényei június 30-án.

A kereskedelemmel foglalkozó cégek közül harmincnak az értéke volt elég magas ahhoz, hogy a listára kerülhessen, ám a top tízbe csak a Wal-Mart fért be 178 milliárdra becsült értékével.

Az Apple-siker nyomában

Az Apple sikereit elsősorban annak köszönheti, hogy az elmúlt hónapokban két termékkel is aratott a piacon: nyolcvan nap alatt hárommillió darabot adott el nagy várakozással kísért tábla PC-jéből, június 28-án pedig piacra dobta az iPhone negyedik generációját, amelyből az első három nap alatt 1,7 millió talált gazdára. Ezzel az immár negyedik verzióban bemutatott készülék felülmúlta a debütálásakor elért eredményt. A JPMorgan Chase elemzői szerint a két termék együttes sikere az év végéig 58 százalékkal emelheti az Apple részvényeinek árfolyamát. Ráadásul az NPD Group adatai szerint az előző év azonos időszakához képest ez év májusban 37 százalékkal emelkedett a Macintosh számítógépek értékesítése is, vagyis – egyes szakértők aggodalmai ellenére – az Apple nem rontja le korábbi, sikeres üzletága eredményét a tábla PC bevezetésével. A cég ezzel párhuzamosan bevezette az iAd rendszert, amellyel első alkalommal kapcsol reklámokat az iPhone-ra tölthető alkalmazásokhoz. Az EMarketer szerint a mobilreklámok piaca három év alatt háromszorosára, 1,56 milliárd dollárra nő.

A legdrágábbra értékelt magyar tőzsdei vállalat, a Mol az EY által alkalmazott számítási módszer alapján például „csak” 8,5 milliárd dollárt ért a június 30-i árfolyama alapján, ezzel pedig még a globális lista legaljára sem tudna becsúszni.

Igaz, a régió más cégei sem tudtak felvergődni a rangsorba, az egyik legmagasabbra értékelt Erste Groupot 12,5 milliárd dollárra becsülte a Der Standard, míg a Mol-rivális OMV részvényei potom 9,1 milliárdot értek június 30-án a bécsi tőzsdén.

A legdrágábbra értékelt magyar tőzsdei vállalat, a Mol az EY által alkalmazott számítási módszer alapján például „csak” 8,5 milliárd dollárt ért a június 30-i árfolyama alapján, ezzel pedig még a globális lista legaljára sem tudna becsúszni.

Igaz, a régió más cégei sem tudtak felvergődni a rangsorba, az egyik legmagasabbra értékelt Erste Groupot 12,5 milliárd dollárra becsülte a Der Standard, míg a Mol-rivális OMV részvényei potom 9,1 milliárdot értek június 30-án a bécsi tőzsdén.-->