Turizmus: van mit tenni

A magyar turizmusnak gyorsabban kellene reagálnia a változó piaci igényekre, több pénzt költeni marketingre, javítani a kiszolgáló infrastruktúrán – sorolják a szakmabeliek, hogy mi mindenre lenne szükség ahhoz, hogy a válság után még gyorsabban kapjon erőre a magyarországi turisztikai ágazat.

„A beutazóturizmus fellendítése érdekében mindenekelőtt erősíteni kellene Magyarországnak a külföldi marketingtevékenységét, ehhez pedig meg kell emelni az erre szánt 4,6 milliárd forintos keretet” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének az elnöke. Véleménye szerint Budapesten számos olyan fejlesztést véghez kellene vinni, amelyek a beutazó turisták életét megkönnyíthetik, például a Ferihegyi repülőtérről a vonattranszfert.

„A magyar turizmus legfőbb problémája, hogy nagyon lassan reagál a változó turisztikai igényekre” – véli Josef Wimmer, a Thomas Cook-Neckermann Reisen ügyvezető igazgatója. A szakember, aki több mint 20 éve képviseli Magyarországon a világ 44 országában jelen lévő német utazási irodát, az MTI-nek kifejtette: a német utazási irodák által közvetített vendégek 80 százaléka például már all inclusive szolgáltatásokat szeretne, azonban az évek óta növekvő igények ellenére a Balatonnál állítása szerint még mindig csak két ilyen szolgáltatást kínáló szálloda létezik. Szerinte ha Magyarország a leginkább fizetőképes réteget is szeretné vendégül látni, a másik fontos tennivaló az egyre fejlődő repülős turizmus kiszolgálása lenne. Ehhez az ország kellő infrastruktúrával rendelkezik, mégsem alakult még ki a gyakorlat, hogy a nagy repterekre érkező turistákat kisrepülőkkel vigyék a célállomásokra.

„Úgy vélem, hogy a megfogalmazott kritikák a Balaton régióra még igazak, a hazai szállodákra általánosságban véve azonban már nem” – mondta lapunknak Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Véleménye szerint Budapesten és sok vidéki településen látványos kínálatbővülés és minőségi fejlődés következett be az elmúlt években, olyan minden igényt kielégítő elit szállodák nyíltak, mint a Fours Seasons Gresham, a Boscolo New York Palota, a Spirit Hotel Sárvár, vidéken pedig éppen az innováció jegyében az elmúlt három évben ötven százalékkal növekedett a wellnesshotelek ágyszáma. Molnár Gabriella azonban úgy véli, hogy a vidéken létesült új szállodák, panziók minősége nem mindig felel meg a külföldi vendégek igényeinek és előfordul, hogy nem megfelelő a személyzet képzettsége.

Erdei János mindezek mellett úgy véli, hogy a Balaton környékén óriási fejlesztések állnak készenlétben: amennyiben elindul az SCD csoport és további befektetők által a tó környékére tervezett beruházási programja, akkor néhány éven belül rá lehetne cáfolni a felmerült kifogásokra. A többéves fejlesztési terv, amely a válság miatt még nem tudott beindulni, többek közt all inclusive szolgáltatásokat nyújtó üdülőfalvakat, tematikus parkokat, szállodákat és kikötőket is tartalmazna. Erdei János abban egyetért Josef Wimmerrel, hogy fejleszteni kellene a regionális repülőtereket, ez a szállodaszövetség által készített fejlesztési tervnek is hangsúlyos eleme. A szövetség javaslatcsomagjában még többek közt a szállodai és vendéglátói áfakulcsok csökkentése, illetve az üdülési csekk adómentességének visszaállítása is szerepel.

Kell a turistáknak a tűzijáték

Több bevételkiesést okozna a tűzijáték elhalasztása vagy lerövidítése, mint amennyi pénzt lehetne vele megspórolni általa az árvízkárosultak számára – vélik a turisztikai szakemberek. Fekete László, a BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy vidékről is százezrek járnak fel Budapestre, és gyakran egész napra a fővárosban maradnak. „Huszadikán megtelnek a fővárosi szállodák, tömve vannak a Duna-parti éttermek, az összes sétahajó dugig van. Egy szó mint száz, rettenetesen nagy bevételük van ezalatt a a szolgáltatóknak, adó formájában pedig a költségvetésnek. Mindezt veszélyeztetné a tűzijáték bizonytalan megrendezése” – magyarázta.