Az átlag magyar fogyasztó éves szinten 105 liter ásványvizet fogyaszt. Ezzel az európai középmezőnyhöz tartozunk, mely jelentős növekedési potenciálra utal. Ugyan az átlagfogyasztó számára még mindig az ár a legmeghatározóbb, azonban bővül a vásárlók azon köre, akik számára az íz és az ásványi tartalom meghatározóbb.
A felmérésben résztvevők 36 százaléka az íz alapján dönti el, hogy milyen ásványvizet emel le a polcról. A hazai piacon a fogyasztók leginkább a lágy, semleges ízeket keressük (39 százalék), ezzel szemben a válaszadók csupán egynegyede (26 százalék) kedveli a karakteres íz világgal rendelkező, jellegzetes ásványvizeket. A válaszadók 46 százaléka legszívesebben a szénsavmentes ásványvíz fogyasztása mellett dönt, a fogyasztók egyötöde (18 százalék) választja az enyhén dúsított ásványvíz termékeket és csupán a vásárlók 29 százaléka részesíti előnyben a szénsavas ásványvizeket. Az egészségtudatos életmód elterjedését tükrözi, hogy a termék kiválasztása során a fogyasztók 32 százaléka második helyen rangsorolta az ásványianyag-tartalmat.
A kutatás feltérképezte a vízivási szokásokat, a válaszadók 92 százaléka saját bevallása szerint akár többet is fogyaszt az ajánlott, napi 1,5 liter víznél. A válaszadók 53 százaléka fogyaszt naponta, a felmérésben résztvevők 86 százaléka szerint ajánlott napi mennyiséget, 2 litert. A kutatások szerint egy ülő munkát végző felnőtt számára átlagosan napi 1,5 liter víz fogyasztása szükséges.
A fogyasztók vízismeretére jellemző, hogy a megkérdezettek közel 88 százaléka felismerte az összefüggést a víz íze és az ásványvíz eredete, ásványi anyag tartalma között. Kevesen tudják azonban, hogy az ásványvíz íze akár az ételek ízét is befolyásolni tudja. A víz sommelier-ek foglalkozásáról még kevesen hallottak, a megkérdezettek csupán 21 százaléka. A víz sommelier-ek megfelelő ásványvizet ajánlanak a megfelelő alkalomhoz és pontosan meg tudják határozni például a víz textúráját és az íz intenzitását.
