A bázisidőszakhoz képest nőtt a vendégéjszakák száma, de a 2006. évi teljesítményhez viszonyítva 4%-kal, 2008 azonos időszakához mérten 8%-kal volt alacsonyabb a forgalom.
A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte. 2010 január–júniusában 1426 ezer külföldi vendég 3887 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt emelkedett, 6, illetve 2%-kal az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekmény annyit jelentett, hogy a vendégek száma éppen csak meghaladta 2006 első hat hónapjának szintjét. Az öt legjelentősebb küldő ország közül – Németország, Ausztria, Egyesült Királyság, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok – a brit és a német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009 azonos
időszakához viszonyítva, a többi országból nőtt a forgalom.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló
szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 1638 ezer belföldi vendéget és 3686 ezer belföldivendégéjszakát jelentettek, a vendégek száma 3%-kal mérséklődött, míg az éjszakák száma stagnált az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom több mint kétharmadát fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében közkedvelt panzióknál 12%-os
csökkenés következett be.

A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 első félévében 6%-kal visszaesett, elsősorban a külföldivendég-forgalom mérséklődésének következtében. A vendégek körében népszerűbb gyógy-, illetve
wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 9%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitás növekedése következtében – 51%-kal nőtt a vendégéjszakák száma az elmúlt év azonos időszakához képest.

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa
címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen emelkedett (27, illetve 29%-kal). Bár a külföldiek az év első felében mindössze 22%-át tették ki az összes vendégnek, az előző évhez
képest több mint 50%-kal nőtt a pécsi kereskedelmi szálláshelyekre látogató külföldiek száma. A vendégforgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból hatot érintett.

Január–júniusban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 40%-os volt (1 százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában), ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb kihasználtsági
aránnyal (56%), a négycsillagos házak pedig 46%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt (51%), bár kapacitáskihasználtságuk 1 százalékponttal elmaradt az egy
évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő, magasabb igényeket kielégítő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az első félévben (26%).

A vendégforgalom szerény növekedésével nem járt együtt a szálláshelyek árbevételének emelkedése. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–júniusban összesen 100 milliárd forint bruttó árbevételt értek el,
ezen belül a szállásdíjbevétel 53 milliárd forint volt. A viszonylag magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első hat hónapban kb. 8%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. Május hónap után a június is kiemelkedően sikeres volt az ötcsillagos kategóriában, a több mint kétharmados foglaltság a (nettó) REVPAR-mutató 2%-os emelkedését
eredményezte. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexének stagnálása mellett folyó áron 1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13
837 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 5597 forint volt.

Budapesten a három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 8700 és 29 000 forint, míg az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3400 és 17 500 forint körül alakult (ami körülbelül 32–107; illetve 13–64 eurónak felel
meg). Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 10%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

A kereskedelmi szálláshelyek bevallása alapján májusban 2029 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket (az előző év azonos időszakában 2041 egység), a belföldi vendégek az év első felében (akár a
megelőző évben) 6,5 milliárd forint értékben vásároltak szolgáltatásokat üdülési csekkel, ami az összes bevétel 6,5%-ával, a belföldi szállásdíjak 33%-ával volt egyenértékű.

Kínálati oldalon 2010. június 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2658 volt, ezen belül a 856 szálloda 51 ezer szobával, a 1023 panzió 12 ezer szobával működött. A 4000 férőhelyes
wellness- kapacitásbővülés 79%-a csupán a szolgáltatás jellegének megváltozását, nem pedig új létesítményt jelentett. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 779 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken júniusban közvetlenül 30 ezer főt foglalkoztattak, ami megegyezik az előző év azonos időszakival.