Telenor: teljes hálózatcsere
A szolgáltatás bevezetése a Telenor szerint így már csak a külső körülményeken múlik majd, beleértve a jövendő frekvenciagazdálkodást is. Lapunk kérésére a hazai mobilszolgáltatónál összegezték a hálózati célú fejlesztésre eddig fordított beruházásokat. A bekerülési érték 2009 végén 227 milliárd forint volt, a nettó érték 71 pedig milliárd. Az összeg tartalmaz minden korábbi eszközbeszerzést akkori áron.
A napokban aláírt szerződés 2015-ig szól, ennek keretében a ZTE a következő öt évben új rádiós és alap-infrastruktúrát szállít a Telenornak. A jövőben a ZTE végzi az újjáépülő GSM/UMTS/ LTE hálózat további bővítését és üzemeltetését is. A projekt első szakasza, a hálózat elemeinek a cseréje, két éven belül lezajlik.
Az elmúlt években a korábbi hagyományos szállítók – Ericsson, Nokia-Siemens Networks, Alca-tel-Lucent – mellett komoly kihívóként megjelentek a kínai cégek, köztük a Huawei és a ZTE. Előbbi építette újjá a közelmúltban a Vodafone Magyarország 3G-s hálózatát.
A ZTE eddig hét kereskedelmi célú LTE-hálózatot épített, és több mint 50 kísérleti LTE-projektet bonyolított le világszerte. Szakmai körökben ugyanakkor többen is azt vetik a szemére, hogy a cég neve sem saját, sem vásárolt jogon nem szerepel a távközlési iparág hivatalos licenc- és szabadalom-nyilvántartásában. Ezzel kapcsolatban megkerestük mind a Telenor, mind a ZTE magyarországi illetékeseit. Előbbi válaszában kifejtette: „Minden beszállítónknak maradéktalanul meg kell felelnie az ETSI- (Távközlési Szabványok Európai Intézete) és az egyéb vonatkozó szabadalmi előírásoknak. A Telenor csoport kiváló tapasztalatokat szerzett a ZTE-vel indiai és montenegrói projektekben, és várja a folytatást Magyarországon.” A kínai szállító illetékese közölte: a megbízások teljesítéséhez minden szükséges joggal rendelkeznek. Az ETSI adatbázisában szerepelni pedig nem kötelező érvényű előírás, a ZTE az év végéig kívánja ott magát regisztrálni.
A Vodafone is váltott
A Vodafone Magyarország két és fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy lecseréli addigi hálózati szállítóját az európai piacon akkoriban még nagyon újoncnak számító kínai Huaweire. „A lépésünket nagyon kockázatosnak ítélték a versenytársak, de úgy éreztük, nem tehetünk mást, a piacon oly mértékben felgyorsultak a fejlesztések” – válaszolta lapunknak a döntést hozó Beck György, a Vodafone Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „Mi akkor indulásként nem az egész rendszert, csak a hálózat széles sávú részét cseréltettük le az új üzleti partnerrel, amellyel azóta kibővítettük az együttműködést.” Megjegyezte még, hogy a hazai frekvenciagazdálkodásnak is mielőbb igazodnia kell a technológia felgyorsulásához.
Jönnek az új hálózatok
A piackutatók a következő évekre még látványosabb fejlődést jeleznek a mobilhálózatok építésében, mint amit az iparág eddigi története mutat. A válság elmúltával az újabb széles sávú mobiltechnológiákba is érdemes beruházni. Egyes piackutatások ugyanis 2010–14 között évi 400 százalékos növekedést jeleznek előre a következő generációs hálózatok ügyfeleinek körében. Ez a dina-mika jelentősen meghaladja a jelenlegi harmadik generációra (UMTS-3G) előfizetők számának a gyarapodását. Míg az utóbbiban közel hat év kellett az első 100 millió ügyfél megszerzéséhez, az előbbiben négy év alatt 136 millió lehet ez a szám. A szolgáltatók 2014-ben már mintegy 70 milliárd dollárnyi bevételre számíthatnak az új generációs hálózatokból. Magyarországon is lezajlott már az új generációs hálózatok tesztje, s az eddigi ígéretek, nyilvánosságra hozott tervek szerint 2011–12 táján megjelenhet az első kereskedelmi szolgáltatás.
