Legnagyobb a kereskedelmi márkák részaránya az értékben mért forgalomból állateledelnél (48 százalék), mélyhűtött élelmiszernél és háztartási papírárunál (43-43). Az említett három termékcsoportra, a fogyasztók által kiadott minden 100 forintból több mint 40 jut a láncok saját márkáira.
A Nielsen által mért termékek teljes kiskereskedelméhez viszonyítva a saját márkák trendjei kedvezőbbek. A 90 élelmiszer kategóriánál ugyanis a forgalom összességében 4 százalékkal csökkent, az első félévben. Ugyanakkor a 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum első hat hónapi eladása stabil maradt. Ennek következtében emelkedett a kereskedelmi márkák piaci részesedése. Értéket tekintve, élelmiszernél 22 százalékról 23-ra, vegyiárunál pedig 16-ról 17 százalékra.
Ahol erősek a gyártói márkák, ott a kereskedelmi márkákból az átlagosnál kevesebbet adnak el. Az égetett szeszesital, kávé és tea, valamint édességek eladásából mindössze 14-17 százalék jutott a láncok saját márkáira, értékben. Mutatójuk még alacsonyabb – 6-11 százalék - hajápolási, szájápolási és testápolási szereknél, valamint háztartási tisztítószereknél.
Kereskedelmi márkás (angolul Private Label) az a termék, amit csak egy lánc, esetleg kereskedő értékesít vagy egy gyártó cég kizárólag adott lánc részére gyártja. A saját márkanév lehet egyben a lánc neve is, de speciális fantázianév is.
A kereskedelmi márkák iránti kereslet fő oka, hogy a fogyasztók többsége szerint ma már a kereskedelmi márkás termékek minősége általában ugyanolyan jó, mint a gyártói márkáké. Négy évvel ezelőtt, egy hasonló felmérés során a Nielsen által megkérdezett fogyasztók 42 százaléka vélekedett így. Szintén többségi vélemény lett, hogy a kereskedelmi márkák csomagolása van olyan jó, mint a gyártói márkáké. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek csaknem fele szerint a saját márka ugyan olcsóbb, de a kategóriák vezető gyártói márkái jobban megérik az árukat.
